Az adó, 1941 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 1. szám - Illetékügyi beszámoló az 1940. évről

6 Dr Sz. Nagy Béla: Illetékügyi beszámoló az 1940. évről. lovabl) tart, természetesen még idő kell ahhoz, hogy minden tekintetben kifogástalan új magyar illetékjog alkottassák. Nincs kizárva azonban, hogy még ezl megelőzőleg is történnek illetékjogunkban olyan változások, amelyekéi a mai idők követelőén megkívánnak. Az 1939. évi beszámoló óla Az Adódban közölt illetékügyi rendelkezésekéi lobi) csoportba sorozhatjuk. Az első csoportba tartozó rendelkezések célja az volt, hogy az eddig még rendezetlen kérdéseket szabályozza. Ezek: A társadalombiztosító intézetek illetékjogi állását szabályozó 151.915/1939. püm. rendelet, amelynek legfontosabb megállapítása, hogy az 19'27:XXI. t. c. és az 1928 X1." l. c. alapján működő biztosító intézetek (OTI, MABI, stb.) nem tekinthetők állami intézeteknek, hanem törvény állal szervezett és különleges jogállású olyan intézeteknek, amelyeknek működése nem közhalósági jellegű; a mestervizsgáló bizottság határozata elleni jogorvoslati beadványok illetékéről szóló 71.338/1939. püm. rendelet; az elismert vállalati nyugdíjpénztárak biztosítási illetékkötelezettségét tisztázó 170.877/1939. püm. rendelet; az erdőtörvénnyel (1935:IV. t. c.) kapcsolatos illetékekéi megállapító 1.139/1940. P M. rendelet; a számlának tekintendő iratok illetékkötelezettségéről szóló 129.014/1940. púm. rendelet, amely rendezte azl a régen vajúdó kérdést, hogy melyek azok az iratok, amelyek számlailleték alá esnek; végül az illetékmentesen kiállítható okirat kiállílásál kérő beadvány illetékmentességét megállapító 129.197/1940. püm. rendelet, amely azt az eddigi visszásságot küszöbölte ki, hogy az illetékmentesen kiállítható okirat kiadását kérő beadvány, ha szegénységi bizonyítványt nem csatoltak, illeték alá esett. A rendeletek második csoportjába az olyan rendelkezések sorozhatok, amelyek az illetékmentességek körét bővítették. Ezek részben újabb törvényekben biztosított mentességek, mint: A gazdasági mii unkavállalók özvegyeinek járadékban részesedéséről szóló 1939:XVI. t. c. 8. §-a; a honvédelemről szóló 1939:11. t. c, valamint a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939 IV t. c. végrehajtásával kapcsolatban kiadott utasítások illetékügyi rendelkezései; a kis haszonbérletek alakílásának, kisbirtokok és házhelyek szerzésének előmozdításáról s más földbirtokpolilikai rendelkezésekről szóló 1940:IV. t. c. 32. §-a; az Országos Nép- és Családvédelmi Alapról szóló 1940:XXIII. t. c. 6. §-a és a magyar-török konzuli egyezmény becikkelyezéséről szóló 1940:XXV. t. c. illetékügyi rendelkezése. Részben pedig a visszacsalok területek különleges helyzetével indokolt átmeneti mentességek, pl. magyarnyelvű cégszöveg bejegyzésének mentessége (9160/1939. M. E., 1460/1940. M. E., 8470/1940. M. E.), bankés pénzváltó üzlettel foglalkozó külföldi cég visszacsatolt területi üzletállományának illetékmentes átruházása (7.130/1940. M. E.), vásárok díjmentes engedélyezése 7.730/1940. M. E.;. stb.