Az adó, 1941 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1941 / 1. szám - Az elmúlt év egyenesadó krónikája
2 Dr. Keresztessy E.; Az elmúlt év egyenesadó krónikája. eszközök, szerszámok és egyéb ingó berendezési tárgyak, legfeljebb a mérleg készítésére irányadó napon fennállott beszerzési, illetőleg előállítási értékben, amennyiben pedig ingatlanok, legfeljebb az említett napon fennállott közönséges forgalmi értékben vehetők fel a mérlegbe. Az elhasználódás folytán előállott értékcsökkenést, valamint a visszacsatolás előtt az ezeken a területeken hatályban volt adóügyi jogszabályok alapján engedélyezett rendkívüli értékcsökkenési leírást és tartalékolási az ériékelésben számításba kell venni. ITu az ily módon számításba vett érték magasabb, mint a vállalat megelőző mérlegében feltüntetett érték, a különbözetet a mérlegben a tehertételek között az értékcsökkenési számlán kell feltüntetni. A közúti gépjárművek közúti adójával kapcsolatban kimondotta a rendelet, hogy a magyar hatósági jelzésekkel el nem látott gépjárművek után 1940. december hó 1-íől kezdődőleg mindaddig, amíg magyar hatósági jelzéssel el nem lát latnak, az adói átalányösszegben kell leróni. IntézkedeLt a rendelet az adóbevallásokban len értékben bevallott vagy kimutatott értékek pengőértékre való átszámítása tekintetében is. Az átszámításnál 100 lent 3 P 33 f.-rel kell egyenlőnek venni. A minisztériumi rendelet végrehajtási utasításának tekinthető pénzügyminiszteri rendelet az egyes egyenesadókkal kapcsolalban részletesen szabályozta a magyar jogszabályokra való áttéréssel lermészetszerüleg felmerülő átmeneti kérdésekel. Ezzel kapcsolatban a rendelet az egyenesadók kivetése céljából az 1941. évre adandó bevallások határidejét az általános szabályoktól eltérő módon állapította meg, amennyiben a házadó bevallásokat 1941. február végéig, az általános kereseti, valamint a jövedelem- és vagyonadó bevallásokat április végéig, a társulati adó, tantiemadó és lársulati vagyonadó bevallásokat pedig május végéig kell a felszabadult területek adózóinak benyújtani. * * * Az elmúlt év az egyenesadók történetében — az ismertetett rendkívüli események mellett — lényeges változásokat hozott. Ezek a változások két nagyjelentőségű törvényben és pedig: ;>a lársulati adóról, a lantiemadóról és a társulati vagyonadóról szóló 1940:VII. I. cikkben és az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről« szóló 1940:XXII. I. cikkben valósultak meg. Mindkél törvény kifejezett célja a közterhek arányosabb és igazságosabb megosztásának biztosítása volt. A lársulati adó törvény miniszteri indokolása hangsúlyozattan kiemelte azt, hogy a vállalatokban testet öltött tőkének fokozottabban ki kell vennie a részét a közterhek viseléséből. Ezt a célt a törvén}' azzal kívánta elérni, hogy az üzleti nyereség fogalmának formailag körülhatárolI régi szűk kereteit lényegesen tágította. Az egyenesadó novella egyrészl a Fennálló törvényes szabályokat