Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 3. szám - A képviselőház módosításai a társulati adó javaslaton

44 Dr. Keresztessy: Módosítások a társulati adó javaslaton. adómén les kezelését biztosítja, azzal a megszorítással, hogy. a mérlegbe ily módon beállított értékkülönbözeti tartalék kizárólag az illető vagyontárgyak értékének esetleges csökkenése következtében később bekövetkező veszteségek fedezésére használható fel. A javaslatnak a nem realizált nyereségek megadóztatására vonatkozó rendelkezéseit a vállalatok különféle érdekképviseletei nagy, aggodalommal fogadták. Az új szabályozás ellen felhozott kifogások egyrészt jogi síkon mozogtak, másrészt a közgazdasági és közhileli szempontból káros kihatásokra mutattak rá. A jogi téren mozgó érvek a kereskedelmi törvény idevonatkozó rendelkezései alapján kialakult bírói joggyakorlatra hivatkoztak. A kir. kúria állandó gyakorlata szerint ugyanis a leltári tárgyaknak a forgalmi árnál alacsonyabb értékelése a K. T. 1!)9. §-a 1. pontjának rendelkezésébe nem ütközik, ha ez az alacsony értékelés nem megy túl azokon a halárokon, amelyeket a gazdasági és jogi viszonyok józan mérlegelésén alapuló kereskedői előrelátás és óvalosság indokolttá tesz és ekként ez az alacsonyabb értékelés nem szolgál meg nem engedett és az egyes részvényes jogainak kijátszására, vagy megrövidítésére irányuló célokat. Közhiten' és közgazdasági szempontokból az érdekeltségek egyrészt a vállalatok mobilitását látták veszélyeztetve a nem realizált nyereségek után fizetendő adókkal, másrészt azonban a vállalatok számára megfonlolandóvá tette volna a nagyobb nyersanyagkészletek gyűjtését, aminek pedig ipari termelésünk fokozása érdekében rendkívül nagy szükség van. Ezekre a nagyjelentőségű szempontokra figyelemmel a pénzügyi bizottság a javaslat 14. §-ának (2) bekezdését oly értelemben módosílolla: »Az értékpapírok, devizák és valuták, valamint az anyag- és árukészlel értékének a 13. §. 6. és 7. pontjában foglalt rendelkezések szerint történő megállapításánál a megelőző üzleti év mérlegében kitüntetett értékkel, új beszerzéseknél pedig a beszerzési, végül az é!v folyamán termelt anyag- és árukészlelnél az előállítási árral szemben jelentkező többletet érlékkülönbözeti larlalékként a terhek közé lehet beállítani. Ezt a tartalékot adómentesen kell kezelni és az árfolyam, illetőleg forgalmi (piaci) ár csökkenésével kapcsolatos veszteségek fedezetére kell felhasználni. A felhasználandó összeg megállapításánál az árfolyam, illetőleg a forgalmi (piaci) ár emelkedésével előálló összes többletet és az azok csökkenésével előálló összes hiányt számításba kell venni. Ha valamely értékpapírt, devizát és valutát, anyagés árukészletet, amellyel kapcsolatban laiialékol létesítettek, ériékesítenek, a tartaléknak azt a részét, amely az értékesített értékpapírra, devizára és valutára, valamint az anyag- és árukészletre esik, el kell számolni. Ha a vállalat az értékpapírok, devizák és valuták, anyag- és árukészlet árfolyamának, illetőleg forgalmi (piaci) árának csökkenésével kapcsolatos veszteségét megfelelő tartalék hiányában egészben vagy