Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 3. szám - A köztartozásért foganatositott végrehajtás jogi rendje. A végrehajtási panasz és igénylés viszonya. A 338-as számú jogegységi megállapodás

Dr. Bíró Balázs: A 338. sz. jogegységi megállapodás. 41 rálni, ha a kérelem a végrehajtási panasz elbírálása folytán tárgytalánná nem vált. A rendelkező részben foglalt ezek a döntő kijelentések megfelelnek a hatásköri bíróság és a kir. Kúria döntéseinek is. A bírálat csak azt kifogásolhatja, hogy a főbérlő nem végrehajtást szenvedő, a 46. §. 2. bekezdése pedig csak a végrehajtást szenvedőt jogosítja fel a végrehajtási eljárásnál előfordult törvényellenességek vagy szabályellenességek panasz útján történő orvoslására.6 Ez a bírálat azonban rossz betű magyarázat és nem nyújtja a jogszabály értelmét. Rossz betű magyarázat, mert végrehajtást szenvedő itt az, aki a végrehajtás folytán törvény vagy szabályellenességet szenved. A végrehajtási panasz a a rendes végrehajtási eljárás előterjesztése. Az 1884. LX. t. c. az előterjesztéssel élő félként ugyan nem a végrehajtás szenvedőt jelöli meg, de ugyanazt a gondolatot fejezi ki és ott is mesterkélt vita volt a fél fogalma körül, amíg a Kúria 7. számú jogegységi döntvényében nem mondta ki, hogy előterjesztéssel élhet mindenki, akinek jogál az eljárás térti. (1. Sárffy id. mű 119—121. L). V. A megállapodásnak az eddigi gyakorlattal ellentétes nagyfontosságú lényege az indokolásban foglalt az a megállapíiás, hogy az 59. § 1. bekezdésében felállított megdönthetetlen vélelem csak a í'őbérlőre és a főbérlő lakására vonatkozik. A K. K. H. Ö. rendszerét, az 59. i?-ban foglalt intézkedés keletkezését, elfogadásának indokait és a rendelkezés célját részletesen feltáró magyarázat szerint, az albérlő vagy családtag ellen köztartozásért foganosított végrehajtás szabályt sért, ha ott, ahol laknak, a főbérlő ingóit foglalják le. Az albérlő vagy családtag ellen csak a főbérlői lakásba behozott ingóikra lehet a végrehajtást foganatosítani. A döntés nem foglalkozik az albérlő vagy családtag személyénél történő végrehajtás foganatosításáról. Erre vonatkozólag az eddigi gyakorlat érintetlenül marad. A megállapodás csak a lakás kérdését dönti el. Ezzel a döntéssel szemben a bírálat, az 59. §. szövegére hivatkozva, felveti a kérdést, hogy az albérlő vagy családtagnak nincs lakása.', ahol az albérlő vagy családtag lakik az jogilag nem a lakása? A jogrendszerünk meghatározza a lakóhelyei (Mj. Tjav. '.VI—38.§). de meghatározza a lakást is. Az albérlő vagy családtag jogviszonyai tekintetében is ezek a szabályok érvényesek. Érvényesek a lakás jogi jelentőségére is. A Pp. 290., a bp. 201. §-a szerint a beteg stb. albérlőt, családtagot is lakásán kell kihallgatni, a K. K. H. Ö. szerint is itt kell a kiadványokat kézbesíteni stb. A megállapodás magyarázata szerint, az 59. §. 1. bekezdésében foglalt lakás fogalma, különleges, csak a köztartozás végrehajtásával kapcsolatos igényper kizárására, illetve a köztartozás végrehajtás fogaG Ezt a téves álláspontot foglalja el dr. Nagy Dezső Bálint cikke is. L. Pénzügyi jogi vonatkozása hatásköri bírósági határozat. Igényper vagy végrehajtási panasz? Uletékügvi Közlöny 193Ö. évf. 11. sz. 2—3. 1