Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 2. szám - Az 1939. év vámügyi krónikája

Joggyakorlat a részére lörlént áruszállítás ulán kifizetés végett oda benyújtott számlák alapján nyugtailletéket a kincstár jogosan nem követelhet. (M. kir. Közigazgatási Bíróság 5852/1939. P szám)! 111. dijj. 85. tétel. 25. Az egyetemi alap erdőségeit kezelő közalapítványi erdőhivatalnak a kitermeli tűzifa eladására vonatkozó szerződései akkor is illetékkötelesek, ha az ügyletet az egyetemi alap képviseletének legfőbb szerve a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter kötötte meg. INDOKOK: A panaszos azt vitaija, hogy mert az egyetemi alapot az ill. dijj. 85. tételének 1. pontja értelmében személyes illetékmentesség illeti meg, ez a mentesség a Baranya-vármegye területén lévő erdőségeit kezelő pécsváradi közalapítványi erdőhivaíalt is megilleti, amely az egyetemi alaptól nem különböző jogalany, hanem annak szerve, s ennek folytán sérelmesnek larlja, hogy a pénzügyigazgatóság megtagadta annak a kérésének a teljesítését, liogy az egyetemi alap tulajdonát telt tűzifának a Máv. pécsi üzletvezetősége részére történt eladás után, a Máv. állal a vételárból levont szerződési illeték az egyetemi alap részére visszautal tassék. A panasz nem alapos. Az ill. dijj. 85. télelének 1. pontja értelmében a halóságokai, közhivatalokat és az államkincstárból javadalmazott közalapokat s ezek közölt az egyetemi alapot is, személyes illetékmentesség illeti meg. Ezt a rendelkezést megszorítja az ehhez a ponthoz fűzött jegyzet, amely kimondja, hogy az állam vagy a közalapok javainak kezelésére felállított hivatalok, a bélyeg és illetékek tekintetében az általános szabályok alá esnek. Minthogy nem vitás, hogy a közalapítványi erdőhivatal az egyetemi alapnak vagyonát kezeli, nyilvánvaló, hogy illetékjogi tekintetben a szóbanlévő megszorító rendelkezés hatálya alá esik. A személyes illetékmentességnek ez a korlátozása csak látszólag tesz különbséget az állam illetve a közalapok és az ezeknek javait kezelő hivatalok személyisége (jogalanyisága) között, mert ilyen különbség közöttük nyilván fenn nem áll, hanem valójában tárgyi korlátozást jelent, amelynek nyilván az az értelme, hogy az illetékmentesség az államot illeive közalapot csak a reájuk bízott közcélok érdekében, közjogi alanyiságukból kifolyólag kiállított okiratok tekinteíében illeti meg, de működésüknek ezt meghaladó azokon a területein, amelyeken mint gazdasági alanyok jelentkeznek, vagyis amikor működésükben a magánjog szabályainak vannak alávetve, az illetéknek éppen úgy alanyai, mint bármely más személy, aminek nyilván az az alapja, hogy a törvényhozó a gazdasági versenyben a közjogi alanyok részére nem kívánt indokolatlan előnyt biztosítani. A kifejtettekből következik, hogy áz erdőigazgatóság kezelése alatt álló erdők fájának eladása tárgyában kötött ügyletet az illetékmentesség abban az esetben esm illeti meg, ha az ügvlelel nem maga az erdőigazgatóság, hanem az egyetemi alap képviseletének legfelsőbb szerve, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter kölölte meg, mert ebben a jogkörében a miniszter is mint az egyetemi alao vagyonkezelője jelentkezik. (M. kir. Közigazgatási Bíróság 14.178/1938. P. szám).