Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 1. szám - A forgalmi adóigazgatás 1939. évi tevékenysége

12 Joggyakorlat állítás 4. §-ának 1. pontjához fűzött utasítás (2) bekezdése szerint az általános kereseti adó alól az a jövedelem mentes, amely a föld terményeinek ipari feldolgozás nélkül való értékesítéséből származik. Az utasítás hivatkozott bekezdése példaképpen megemlíti, hogy nem tekinthető ipari feldolgozásnak és így nincs általános keresetiadó kivetésének helye, ha az őstermelő tényleges birtokos saját szőllőjének termését, akár eredeti alakjában, akár mint mustot, bort, törkölyt, akár nagyban, akárt zárt palackokban kicsinylen — dé nem korlátolt, vagy korlátlan italmérési engedély alapján — értékesíti. Minthogy a korlátolt italmérési vagy kismértékbeni elárusítási engedélyre, akkor is szükség van, ha a szöllőbirtokos saját termésű borát lakásából vagy a pincéjéből méri ki, vagy árusítja, a felmerült kételyek eloszlatása és az egyöntetű gyakorlat biztosítása érdekében a hivatkozott végrehajtási utasítás előbb idézett (2) bekezdésének erre vonatkozó részét olyképpen módosítom, hogy a szöllőbirtokos saját termésű borainak kimérése, vagy elárusítása után csak abban az esetben köteles általános keresetiadót fizetni, ha a saját termésű borát korlátolt italmérési engedély, vagy kismértékbeni eíárusításra való engedély alapján nyílt árusítási üzlethelyiségből hozza forgalomba, mert ebben az esetben az adókötelezettséget az eladás módjából folyó üzletszerűség állapítja meg. JOGGYAKORLAT Jövedelemadó. J. V. H. 0. 11. §. 1. Elvállalt kezesség folytán történt fizetés a nyers bevétel megszerzésére fordított kiadásnak nem tekinthető és így az ezen a jogcímen kifizetett összeg levonásának a jövedelemadó alapjának kiszámításánál nincs helye. (M. kir. Közigazgatási Bíróság 1084/1938. P. szám). Álialános kereseti adó. K. H. Ö. 2. §. 4. pont. 2. Az a szerződésen alapuló járadék, amelyet a járadék szolgáltatásra köteles a járadékot élvező saját tulajdonát tevő ingatlanának jövedelméből, mint annak haszonélvezője, tizei ki, a járadékot élvezőnél általános kereseti adó alá esik. INDOKOK: Az 1937. február 22-én kelt, ajándékozási szerződésnek nevezett okiratban v. P. E. — panaszos atyja — kijelentve, hogy panaszosnak évi 12.000 P-t ajándékoz, arra kötelezte magát, hogy az itt felsorolt, részben tulajdonában, részben haszonélvezetében lévő birtokok hozamából a részére, fenntartott egyoldalú visszavonásig évi 12.000 P-t fizet fiának, a panaszosnak. Az ilyképen időnként visszatérőleg kötelezett vagyoni szolgáltatást a magánjog szabályainak is megfelelően helyesen minősítette a kir. adóhivatal, majd az adófelszólamlási bizottság is járadéknak és így jogszabálysértés nélkül vonta azt a K. H. Ö. 2. §. 3, pontja alapján általános kereseti adó alá. Az a körülmény, hogy azoknak a birtokoknak egy része, amelyek hozadékából a járadékszolgáltatás történik, panaszos, tehát a jogosult hitelező tulajdonában van, közömbös a jelen esetben, mert nem vitás, hogy az ingatlanok eme részének panaszos atyja, a járadékszolgáltatásra köteles adós a haszonélvezője. Ebből pedig az következik, hogy az ingatlanok hozamában nem a saját tulajdonjoga alapján részesedik, mert ez a bozam a haszon-