Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 7. szám - A társulati adó törvény végrehajtási utasítása

124 Dr. Keresztessy E.: Társulati adótörv. végr. utasítása. devizára és valutára, valamint anyag- és árukészletre eső részét nyereségként el kell számolni. Annak megállapítása szempontjából, hogy a vállalat tárcájában levő értékpapírok közül melyeket kell az üzleti év folyamán újonnan beszerzetteknek tekinteni, közömbös az, hogy az ugyanazon nemű értékpapírokból az üzleti év végén a vállalat tárcájában levő értékpapírok egyedileg azonosak-e azokkal, amelyek a megelőző üzleti évvégén is a vállalat tárcájában voltak. A vállalat tárcájában levő devizákat és valutákat egynemű vagyontárgyaknak kell tekinteni, tehát közömbös az, hogy devizáról vagy valutáról van szó és hogy melyik külföldi állam pénznemében vannak kifejezve, feltéve, hogy azoknak pengőben kifejezett értéke az üzleti év végén azonos. Az anyag- és árukészlettel kapcsolatos értékkülönbözeti tartalék létesítésénél és felhasználásánál sincs jelentősége annak, hogy az üzleti év végén meglevő anyag- és árukészlet egyes részei azonosak-e az üzleti évet megelőző év végén megvolt, illetőleg az év folyamán beszerzett vagy termelt anyag- és árukészlet egyes részeivel. Az előző üzleti év végén megvolt készletet akkor kell az üzleti év folyamán érlékesítettnek tekinteni, ha az illető értékpapírból, a devizákból és valutákból, valamint az anyag- és árukészletből az üzleti év végén kisebb mennyiség volt meg, mint az előző üzleti év végén. A továbbiakban az Ut. részletesen szabályozza a nyitó és záró készletek összehasonlítása folytán mutatkozó különbözetek mikénti kezelése tekintetében követendő eljárást, amely más és más aszerint, hogy értékpapírokról, vagy devizákról és valutákról, avagy anyag- és árukészletről van szó. A készletek mennyiségi változásainak megállapítása és ezzel kapcsolatban az értékkülönbözeti tartalék javára vagy terhére elszámolandó összegek kilisztázása végett az Ut. a vállalatot részletes kimutatások elkészítésére és azoknak az adóbevallás kapcsán leendő beterjesztésére kötelezi. A pénzügyminiszter a T. 14. §-ának (3) bekezdésében biztosított jogánál fogva az Ut. 60. §-ában megengedi, hogy a vállalat külföldi pénzértékre szóló tartozásainak az illető külföldi pénznem árfolyamcsökkenése és a belföldi adósokkal szemben fennálló külföldi pénzértékre szóló követeléseinek az illető külföldi pénznem árfolyamemelkedése következtében jelentkező különbözetét — mint könyvszerű nyereséget — árfolyamkülönbözeli tartalék elnevezésű számlán adómentesen tartalékolhassa. A tartalék adómentessége azonban feltételhez kötött, amennyiben azt kizárólag a külföldi pénzértékre szóló tartozásokkal, vagy követelésekkel kapcsolatban előálló könyvszerű veszteségek, iüetőleg a tartozások vagy követelések törlesztésével vagy kiegyenlítésével kapcsolatos veszteségek fedezésére kell felhasználni. A T. 15. §-a a vállalatok mérlegének egyenlegét befolyásoló azokat a cselekvő és szenvedő tételeket sorolja fel, amelyekre nézve kételyek elkerülése céljából kifejezett intézkedés szükséges abban a le-