Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 7. szám - A társulati adó törvény végrehajtási utasítása

118 Dr. Keresztessy E.: Társulati adótörv. végr. utasítása. csolatban az Ut. 29. §-a részletesen szabályozza a követendő eljárást, aszerint, hogy olyan vagyontárgy beszerzéséről van szó, amely nem €gy már meglevő és használhatatlanná vált vagyontárgy pótlására szolgál, vagy ha olyan vagyontárgy beszerzéséről van szó, amely egy már addig is megvolt, de az idő folyamán használhatatlanná vált, vagy a technika fejlődése következtében elavult vagyontárgy pótlására vagy kicserélésére szolgál. A vállalat tárcájában levő összes értékpapírok, devizák és valuták, valamint az anyag- és árukészlet értékelési szabályait tartalmazó 31. és 32. §-ok hangsúlyozzák, hogy a szóbanlevő vagyontárgyakat az üzleti év utolsó napjának forgalmi (tőzsdei, piaci) árain kell értékelni. Az értékelésnek ez a módja kötelező, arra való tekintet nélkül, hogy a szóbanlevő vagyontárgyak egészen vagy részben már az előző évben is a vállalat tulajdonában voltak és az előző évi mérlegben milyen értékkel szerepeltek, avagy azokat az üzleti év folyamán és milyen áron szerezték be. A tőzsdén jegyzett értékpapírok értékét azoknak az üzleti év utolsó tőzsdei záró pénzárfolyamán számított értéke fejezi ki. A tőzsdén nem jegyzett értékpapírok értékét általában az az összeg fejezi ki, amelyért a magánforgalomban vagy a bankok közötti forgalom keretében a szokásos mennyiségben eladhatók. A szövetkezeti üzletrészek értékéül azoknak névértékét kell venni. A korlátolt felelősségű társaságok törzstőkéjében való részesedés értékét a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok értékérc vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. A budapesti áru- és értéktőzsdén jegyzett devizák és valuták pengőben kifejezett értékét az üzleti év utolsó napjának tőzsdei pénzárfolyamán számított értéke fejezi ki. Addig, amíg a devizák és valuták tőzsdei forgalma szünetel, az üzleti év utolsó napjának tőzsdei árfolyama helyett a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árjegyzését kell alapul venni, a záró pénzárfolyamon így kiszámított pengőellenértékhez azonban hozzá kell számítani azt a felárat is, amelyet a Magyar Nemzeti Bank az illető deviza vagy valuta ellenértéke fejében kifizet. Az Ut. szabályozza a belföldi adósokkal szemben fennálló külföldi pénzértékre szóló követelések értékelését is. Ezeket a követeléseket az üzleti év utolsó napján a megfelelő külföldi devizára nézve jegyzett záró pénzárfolyamon kell a mérlegbe beállítani, kivéve, ha megállapítható, hogy a felek közötti megállapodásban vagy bírói ítéletben az átszámításnak más módja van megszabva. Az anyag- és árukészlet értékelése tekintetében az Ut. más és más szabályokat állapít meg, aszerint, hogy anyagról, félkészáruról vagy készáruról van szó. Az ellenőrzés egyszerűsítése érdekében az anyagkészlet forgalmi értékét az Ut. a beszerzési árban rendeli megállapítani. A beszerzési árba be kell számítani a számlaösszegen felül a beszerzéssel kapcsolatos költségeket is. A félkészáru forgalmi ára az az összeg, amely