Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 6. szám - Egyes fényűzési tárgyak fényűzési adókulcsának módosítása

114 Joggyakorlat joga is. Az engedményesnek és a követelés behajtására kijelölt megbízottnak érdekeltsége a jog érvényesítésére jogosulttól származó jogátruházáson, illetve megbízáson nyugszik. Az önképviseletre nem jogosított kiskorúakat és gondnokság alatt állókat, továbbá a jogi személyeket és halóságokat, a közigazgatási bíróság előtt az erre törvényesen hivatott képviselők képviselik, — amint azt az 1896:XXVI. tc. 118. §-ának első bekezdése rendeli. Az 1896:XXVI. tc. 119. §-a szerint pedig amennyiben a lelek nem személyesen vagy nem törvényes képviselőjük útján járnak cl, magukat csak ügyvéd által képviseltethetik. Azokban az esetekben tehát, amikor a panasziratot nem az érdekelt, vagy nem annak törvényes képviselője terjesztette elő, — vagy, amikor a nem személyesen eljáró fél, illetve a törvényes képviselő magát nem ügyvéd által képviselteti: a harmadik személyek részéről, illetve az arra nem jogosult meghatalmazott által előterjesztett panaszt hivatalból vissza kell utasítani, mert az említettek által előlerjesztett panasz az 189tí:XXVI. tc. 84., 118. és 119. §-aiban előírt követelményeknek nem felel meg, továbbá, mert kiegészítő eljárásnak az 1896:XXV1. tc. 105. §-ában az első bekezdés alatt foglaltak szerint csak csekélyebb fontosságú tartalmi és alaki hiányok és hibák esetében van helye, már pedig az érdekeltségnek, vagy a törvényes képviselői, illetőleg az eljárásra jogosult meghatalmazotti minőségnek hiánya nem sorozható a csekélyebb fontosságú alaki kellékhiányok közé. Viszont az utolsó helyen felhívott jogszabály tartalmából következik, hogy azokban az esetekben, amikor a panasziratot a törvényes képviselő, vagy a meghatalmazás alapján eljáió ügyvéd terjesztette elő és a panaszirat csak abban a csekélyebb fontosságú alaki hiányban szenved, hogy a törvényes képviselőnek ebbeli minősége, illetőleg az ügyvéd meghatalmazása nincs kellően igazolva; a panaszt csak a kiegészítő eljárás során eredményre nem vezető felhívás után lehet visszautasítani a szóbanforgó törvényszakasz második bekezdésében foglaltak alapján. (343. számú jogegységi megállapodás). Közadók kezelése. K. K. H. 0. 19. § 74. Ha a fél a jogerős közadóköveteléssel, illetve közadók módjára behajtandó helyhatósági szolgáltatásokra irányuló követelésekkel szemben, a K. K. H. ö. 19. g-ának (2) bekezdésében foglalt jogalapra hivatkozással, helyesbítési illetve visszatérítési kérelmet terjeszt elő, ezt a beadványt nem lehet, elkésett fellebbezésnek tekintve, visszautasítani, hanem a K. K. H. ö. 19. §-a alapján kell elbírálni. INDOKOK: A K. K. H. ö. 19. §-a a jogerős megállapításokkal szemben is jogalapot nyújt a közadók helyesbítésére) s a (2) bekezdésben meghatározott három esetben a kérelem előterjesztésére magát a felet jogosítja fel. A félnek tehát a K. K. H. Ö. 19. §-ának (2) bekezdésében meghatározott három esetben igénye van a helyesbítésre, illetőleg visszatérítésre A kifejezetten ennek az igénynek az érvényesítését célzó beadvánvt tehát nem lehet fellebbezésnek minősíteni, mert ez nem a fél téves megjelölésének megengedett helyes hatósági minősítését, hanem a tudatosan érvényesített szóbanlévő igény elbírálásának kizárását, vagyis a félnek a törvényben biztosított jogától megfosztását jelentené. A K K H Ö 19 §-ának (2) bekezdésére alapított kérelmet tartalmazó beadványt tehát mint ilyet kell elbírálni még abban az esetben is, ha magának a beadványban megjelölt sérelemnek az orvoslása a rendes jogorvoslat útiára tartozik és így a K K. H Ö. 19. §-ának (2) bekezdésében biztosított helyesbítési kérelem keretében nem lehetne elbírálni (345 számú ioi? egységi megállapodás). 1 ö