Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 5. szám - Az egyenes adók reformja

Dr. Csulak E.: Az egyenes adók reformja. 79 Az egyenes adók reformja* Ismerteti: Dr. Csulak Elemér, miniszteri tanácsos. Csaknem 13 évig tartó nyugalom ulán újra megindult a jogalkotás az egyenesadók terén, mert az 1931—1933. években kiadott kormányren­deletek túlnyomó része, az államháztartás egyensúlyának helyreállítását célozta. A most tárgyalás alatt álló törvényjavaslat az 1909. és 1922. évi adóreformok végrehajtása során szerzett tapasztalatok felhasználásával olyan módosításokat és kiegészítéseket tartalmaz, amelyeknek meg­értéséhez és fontosságuk méltányolásához nem lesz szükségtelen meg­ismerni azt a felődési folyamatot, amely ezeknek a rendelkezéseknek még olyan nyugtalan időkben is, mint amilyeneket jelenleg élünk, a törvényhozás elé való terjesztését halaszthatatlanná tette. A magyar adórendszer történelmi fejlődése az alkotmányes rend helyreállítását követő időkben csak lassan és csak fokozatosan haladt előre, úgy, hogy közel fél évszázad telt el addig, amíg a hozadéki és személyi adók korszerű formát öltöttek. Eredetileg az államháztartás egyenesadó bevételeinek túlnyomó részét a hozadéki adók szolgáltatták, mert a személyi adóknak első formája, az 1875:XLVII. t. c.-kel. meg­alkotott általános jövedelmi pótadó a hozadéki adóknak alig 12o/0-át tette ki, rendszeréből pedig a jövedelem nagyságával összefüggő prog­resszivitás teljesen hiányzott. Az 1883:XLVI. t. c. ezen az adón gyöke­resen változtatott, mert az adóalapok külön megállapítását eltörölte és valóságos pótadóvá alakította ki azzal, hogy egyszerűen a hozadéki adók után bizonyos megállapított állandó o/o-kal való kivetését ren­delte el. Ezzel a módosítással az egész egyenesadóbevételhez való aránya átlagosan 25<y0-ra javult és most már alkalmas volt arra is, hogy az egyes jövedelemforrásokra nehezedő jövedelemadó terhet számsze­rűen megmutassa. Az 1909. évi törvényhozás az egyenesadókat kor­szerű adókká alakította át és a jövedelemadót is igykezett a többi hozadéki adótól elkülönítve valóban személyi adóvá kiépíteni. [Az adóreformot megelőző hatalmas vita anyaga és a törvényjavaslatok kötetre menő indokolása mutatja azt, hogy a magyar gazdasági élet minden reformra mennyire, érzékenyen reagált és valóban súlyos idők­nek kellett elkövetkezniük ahhoz, hogy a jövedelemadó — mint szemé­lyi adó — tényleg életbe is lépjen. A magyar költségvetés egyenesadórendszere tehát jelenleg is az, hogy az egyes jövedelemforrások jövedelmét elsősorban a nyersbevétel, illetőleg az átlagos tiszta hozadék, vagy a tiszta jövedelem alapulvéte­lével, de a személyi terhek levonása nélkül adóztatja meg, azután ezeket a jövedelmeket az egyeseknél még egyszer számbaveszi, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents