Az adó, 1939 (27. évfolyam, 1-9. szám)

1939 / 1. szám - Az elmúlt év egyenesadó krónikája

4 Dr. Keresztessy: Az elmúlt év egyenesadó krónikája. csoportba larlozó fizetésre kötelezetteknél általában a vagyonadóra vonatkozó rendelkezések szerint megállapított tiszta vagyonérték. Ezzel kapcsolatban azonban a törvény a beépített ingatlanok értékét függetlenítette a vagyonadó alapjául szolgáló értékektől, amennyiben a nyersbérjövedelem mellett figyelembe vette a házbirtokra nehezedő összes közterheket is. Az így fennmaradó tiszta bérjövedelemre egységesen tizenháromszoros szorzószám alkalmazását írja elő, de az ideiglenes adómentes házaknál értékemelő tényezőként szolgál az adómentesség még le nem járL részében rejlő tőkeérték is. A házak értékelése tekintetében tehát teljesen szakított a törvény a vagyonadó kivetésénél eddig alkalmazott értékelési módtól s ezzel a házbiliokokban fekvő vagyon értékét a reális forgalmi értékhez egészen közel hozta. A társalati adó alá tartozó vállalatok beruházási hozzájárulásának alapját — bizonyos korrektívumokkal — két tényezőnek és pedig a sajáL tőkének, valamint az, utolsó három évi üzleti nyereség állaga alapján számított hozadéki értéknek középarányosa adja. A törvény a minden vagyonra kiterjedő hű bevallás lehetővé tételét széleskörű közkegyelem kilátásba helyezésével kívánta biztosítani. A közkegyelem - különleges helyzetüknek megfelelő rendelkezésekkel — a társulati adó alá lartozó vállalatok részére is biztosi Halott. A kivetés során szerzett tapasztalatok szerint a közkegyelem elérte célját, mert jelentős összegű olyan vagyon került napvilágra, amely eddig sikeresen bújt el az adóztatás alól. A törvény a beruházási hozzájárulás kivetésével a pénzügyigazgalóságokat bízta meg, a beérkezett jogorvoslatok tárgyalására pedig úgy másod-, mint végsőfokon külön jogorvoslali szerveket létesített. Nagy meglepetést keltett, hogy a közigazgatási bíróság előtti eljárást a törvény kizárta s ezzel a zsűrinek a felszólamlási bizollságokloan már eddig is élő intézményét a harmadfokú jogorvoslati eljárásban is megvalósította. A törvény rendelkezései alapján cca. 31.000 természetes és jogi személy, valamint vállalat köteleztetett beruházási hozzájárulás fizetésére. Az elsőfokú kivetés a törvényben előirányzott 600 millió pengőt túlhaladta, minthogy azonban a jogorvoslali eljárás során az elsőfokú kivetés eredményének lényeges csökkenésével kell számolni, a tényleg beszedésre kerülő összeg előreláthatólag nem. fogja meghaladni a 600 milliót.