Az adó, 1939 (27. évfolyam, 1-9. szám)

1939 / Tartalommutató

XI Oldal díjj. 78. tét. I. A. n. ) ponija szerint esik illeték alá. (10454/ 1936. P. ) 40 III. díjj. 79. tét. c) pont. 98. A meghatározott célra illeték­mentesen felhasznált okirat fel­­ételes illetékmentessége már az­által is megszűnik, hogy az ok­irat felhasználója az okiratot elvonja attól a céltól, amelyre azt illetékmentesen használhatta. (2012. elvi j. határozat. ) 242 III. díjj. 85. tétel. 13. pont. 46. Abban a perben, melyei a gondnokolt az árvaszéki ügyész ellen gondnokság megszüntetése iránt indít, illetve folytat le, az árvaszéki ügyészt személyes ille­lékmentesség nem illeti meg. (3859/1937. P. ) 146 III. díjj. 87. tétel. 1929. évi XXVII. t. c. 6. §. 48. Üzleti ügynökként való alkalma­zás iránti megállapodás a meg­kötött ügylelek után járó meg­határozott jutalék ellenében nem tekinthető szolgálati szerződés­nek, hanem mint megbízási szer­ződés esik illeték alá, következés­kép az ilyen megállapodásra az 1929. évi XXVII. t. c. 6. §-ában a szolgálati szerződésekre megál­lapított rendelkezéseket alkal­mazni nem lehel. (8417/1936. P. ) 147 III. díjj. 87. tétel. 1929: XXVII. t. c. 6. §. 1. p. 96. Az 1929: XXVII. t. c. 6. §-ának 1. pontjában megállapított men­tességet nem lehet alkalmaazni azokra a szolgálali szerződések­re, amelyekben a munkabér (fi­zetés) nem határozott pénzösz­szegben, hanem terjedelme vagy értéke szempontjából bizonyta­lan mennyiségben van kikötve és nincs meghatározva a szer­ződésben, hogy ezeknek a szol­gálatosoknak egy havi összege 500 P-t meg nem haladhat. (2010 elvi j. haatározat. ) 242 89. tétel. 1932: X. t. c. 2. §. 1920: XXIV. t. c. 14. §. 5. 100. Az 1920: XXIV. t. c. 14. §-ának (5) bekezdésében megállapított il­letékkötelezettség a korlátolt fe­lelősségű társaság cégszövegének megváltoztatására is kiterjed. (2014. elvi j. határozat. ) 242 III. dijj. 89. tétel. ' Oldal 1920: XXIV. t. c. 15. V. (3) bek. 101. Az 1920: XXIV. t. c. 15. §-ának (3) bekezdésében említeti »közös termelésre« alakult az a szövet­kezet is, amely közös üzletkeze­lés mellett a tagok terményeit malomüzemi úton ipari termék­ké dolgozza fel. (2015. elvi j. hat. 257 III. díjj. 92. tét. 4. jegyzet. 47. Abban az esetben, ha a hitele­ző és zálogjogért kezeskedő in­gatlan tulajdonosa egy személy­ben egyesül, a hitelező által ki­állított törlési engedély az ill. díjj. 78. tétel I. B. pontjában megállapított illeték alá esik. (8567/1936. P. ) 147 1920: XXIV. t. c. 3. §. 52. A község részére teljesített áru­szállításból folyó követelés en­gedményezése folytán az enged­ményező a nyugtailleték viselésé­re nem kötelezhető, a szerző­dési illeték azonban — az en­gedményesnek készfizető kezessé­ge mellett is — az engedmé­nyező terhe. (2000. számú elvi j. határozat. ) 176 1920: XXIV. t. c. 5. §. 95. Az okirattal megrögzíteni kí­vánt üzleti eseményt az okirat egy bizonyos részének az okirat­tól való elválasztása éppúgy ki­fejezi, mintha azt írás vagy jel az okirat tartalmához való hoz­záadása útján lenné. (2009. elvi j. határozat. ) 242 1920. évi XXIV. t. c. 5. §. 20. A cég által saját maga részé­re vezetett bevásárlási könyvecs­kék, kereskedelmi könyvekre megállapított illeték alá esnek. (16254/1936. P. ) 44 1929: XXIV. t. c. 10. 53. Az a szállítójegy (árujegyzék), amelyben a kereskedő vagy ipa­ros, annak megrögzítésén kívül, hogy milyen árut és milyen mennyiségben küld a címzett­nek, az ügyletre vonatkozólag elszámolási is a'i, egyúttal szám­la s ezért számlailleték alá esik. (2001. számú elvi j. határozat. )... 176 4. KAMATILLETÉK, stb. 1820 1932. M. E. rend. 1. §. (3) bek. 1. 79. A Hangya Termelő, Értéke­sítő és Fogyasztási Szövetkezet részére nyújtott kölcsön után ka­pott kamatok után a hitelezőtől

Next

/
Thumbnails
Contents