Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Beszámoló az 1937. év illetékügy eseményeiről

Beszámoló az 1937. év illetékügyi eseményeiről. 37 lajdonosok részére ugyan, de csak időlegesen, magának a haszonélvezeti jognak a feladása, tehát az erről való lemondás nélkül történik, mint bérleti szerződés az ill. díjj. 20. tételében, 2. ha pedig az átruházás (átengedés), a tulajdonosok részére a haszonélvezeti jog feladása, tehát teljes megszűnése és a haszonélvezetről való lemondás mellett történik, az ill. díjj. 88. tételének B. 2. pont^ jában meghatározott, tehát ezidőszerint az 1. alatti esetben 0.50/o-os, a 2. alatti esetben pedig '1.5<yo-os illeték és rendkivüli 20o/0-os pótlék alá esik. De nincs helye az ill. díjj. 78. tételének I. A. n. pontja, 'illetve az ebben meghatározott illeték alkalmazásának, miért is a 75. sz. jogegységi megállapodást hatályon kívül kellett helyezni (286. számú jogegységi megállapodás). A házfelügyelői állás elnyeréséért teljesített fizetést tartalmazó jogügylet az ill. díjj. 78. tételének LA.n. pontjában meghatározott illeték alá esik (287. számú jogegységi megállapodás). A 127. számú jogegységi megállapodás azzal egészül ki, hogy a részvénytársasági szerződésnek a társasági vagyon gyarapításával nem kapcsolatos olyan módosítása, amelynek következtében a régi részvényeknek újakkal való becserélése nem válik szükségessé, részvénykibocsátási illeték alá nem esik és így nem követelhető részvénykibocsátási illeték a társasági alaptőkének olyan módon végrehajtott leszállítása után, hogy a társaság bizonyos számú részvényét visszavásárolja és azokat megsemmisíti (295. számú jogegységi megállapodás). Az 1930: XXXIV. t.-c. 8. §-ának azt a rendelkezését, hogy a szegénj^jogban részesült fél ellenfele, ha pervesztes, a marasztalási összegnek aránylag megfelelő illetéket utólag megfizetni köteles, az ügyben felmerült és bélyegjegyzékbe foglalt illetékek tekintetében helyesen úgy kell értelmezni, hogy meg kell állapítani az eljárás tárgyának az ítélet meghozatala előtti utolsó értéke és a marasztalás összege közötti arányt és ennek az aránynak megfelelően, egyöntetűen kell megállapítani mind az ítéleti illetéket, mind pedig az ügyben felmerült és bélyegjegyzékbe foglalt illetékekből a szegényjogban részesült fél pervesztes ellenfele által megfizetendő összeget (284. számú jogegységi megállapodás). A csődnyitást megelőzőleg esedékessé vált közadókat és azokat az illetékeket, amelyeknek tárgya a csődnyitás előtt keletkezett, a csődtömeggondnoktól abban az esetben sem lehet követelni, ha azokat a fizetési meghagyásnak a csődtömeggondnok kezéhez való kézbesítésével, csak a csődnyitást követőleg érvényesítették (292. számú jogegységi