Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 1. szám - Az illetékekről szóló törvényjavaslat előadói tervezete
18 Az illetékekről szóló törvényjavaslat előadói tervezete. vegye azon állam pénzügyi hatóságainál, amelynek ő polgára. Ha a panaszt az illető állam pénzügyminisztériuma, amelynek polgára, indokoltnak tartja, úgy ez a minisztérium érintkezésbe léphet a másik állam legfelsőbb pénzügyi hatóságával azon célból, hogy a fennálló szabályoknak megfelelő adóztatás vitessék keresztül, illetve a kétszeres adóztatás elkerültessék. A jogsegély tekintetében a Német Birodalommal, Ausztriával és újabban Romániával különleges megállapodások állanak fenn. Azokban a szerződő államok arra kötelezik magukat, hogy egymásnak mindennemű adóügyekben, és pedig úgy a kivetésnél, mint az adók biztosításánál és behajtásánál és a jogorvoslati eljárás során is kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak. A Romániával létesült megállapodás a jogsegélyt a fogyasztási adókra és vámokra is kiterjeszti. Magyarország az ő adóügyi egyezményeivel az egyes államokkal kétségtelenül szorosabb összeköttetésbe került. Ezek a megállapodások a több államban gazdaságilag érdekelt személyeknek adóügyeik tekintetében teljes jogbiztonságot adnak és ezáltal előbbre viszik azt a törekvést, hogy az államközi kölcsönös vonatkozások mindjobban kialakuljanak és kitágíttassanak. Az illetékekről szóló törvényjavaslat előadói tervezete* Végre megtörtént az első lépés az egységes illetéktörvény megalkotása felé. A pénzügyminiszter az illetékekről szóló törvényjavaslat előadói tervezetét hozzászólás céljából kiadta a szakembereknek és az érdekelteknek. Mielőtt a tervezet részleteit ismertetnénk, röviden öszszefoglaljuk a magyar illetékjog múltját. Magyarországon már az 1850. év előtt is voltak bizonyos törvénykezési és közigazgatási tevékenységért szedett u. n. taksák, továbbá már akkor is díjakat kellet* fizetni a fejedelmi kegyadományozásról és az egyházi javak adományozása után, azonban ezeknek államháztartási szempontból jelentőségük nem volt. Az 1850. augusztus hó 2-án kelt nyilt parancs — a krakkói nagyhercegség részére az 1833. szeptember hó 16-án kiadott bélyegtörvény mintájára — a magyar szent korona országaiban is rendszeresítette a jog- és bélyeg-