Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 10. szám - Irving Fisher jövedelemadó elmélete

Joggyakorlat 317 hasznosítva, akár maga a tulajdonos használja, akár használatlafoinV állanak, amely utóbbi esetben természetesen a kivetett házadónak bizonyított laküresedés címén való törléséről lehet szó. (m. kir. Közigazgatási Bíróság 17916/1936. P szám.) Társnlati adó. T. H. Ö. 16. §. 123. A társulattal nem alkalmazotti jogviszonyban volt társulati elnök eltemettetésének költségeit és a rendeltetésüket nem igazolt diszkrét kiadásokat a társulati adó alapjába fel kell venni. INDOKOK: Panaszos azt sérelmezi, hogy az elhalt elnökének a temetésére fordított34.051 pengő 75 fillér kiadását, továbbá a négy év alatt felmerült 67.000 pengő diszkrét kiadást felvették a társulati adóalapba. Védekezése szerint a társulati elnök temetésének költsége általános szokás szerint a vállalatot terheli, a diszkrét kiadások a vállalat bevételének alig 1 ezrelékét érik el. Nem arám-talanul magasak. Különben is a péazügyminisztérium előtt minden tételt igazolt. A panasz alaptalan. Panaszos nem is állítja azt, hogy az elhalt társulati elnök örökösei a hagyatékbóűl vagy esetleg saját vagyonukból nem fedezhették volna a temetés költségeit. S minthogy az elnök nem volt alkalmazottja a vállalatnak, azért nem lehetett üzleti költségnek minősíteni az örökösök helyett viselj temetési kiadásokat. A diszkrét kiadások nem esnek azonos elbírálás alá a reprezentációs költségekkel, amelyek felülbírálásáról szól a T. H. Ö. 16. §-a. A 13. §. 4. pontja és a hozzá fűzött utasítás (1) bekezdése, továbbá a 22. §. (1) bekezdéséhez fűzött utasítás (4) bekezdésének 3. pontja alapján a vállalat köteles a diszkrét kiadások rendeltetését bizonyítani. A könyvvizsgálatról szóló jegyzőkönyvre vezetett feljegyzés szerint csupán a kiadások egy részére szogáltatott bizonyítékot. Ezt a részt nem is vették fel az adóalapba. Ámde azokat a kiadásokat, amelyeknek rendeltetését panaszos nem mutatta ki, jogosan vették fel az adóalapba, mert azokat sem üzleti költségnek sem az üzlet érdekében adott ajándéknak minősíteni nem lehet. (m. kir. Közigazgatási Bíróság 21522/1936. P szám.) Általános kereseti adó. K. H. Ö. 2. g. 124. A saját termésű fűzfa vesszőkből kosárnak készítése (fonása) és árúsítása általános kereseti adó tárgya. A kosárfonás, mint ipari tevékenység és a fonott kosaraknak az eladása, mint kosárkereskedés, azonban ugyanannál az adózónál külön-külön nem adóztatható meg. INDOKOK: Panaszos a kosárfonói tevékenysége után megállapított általános kereseti adónak a mérséklését azért kéri, mert saját termésű füzfavesz-