Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 10. szám - Irving Fisher jövedelemadó elmélete

Rendeletek 311 Az egyes ipari üzem- és nyersanyag-, fél- és készgyártniánykészletek bejelentéséről szóló 6.830/1938. M. E. számú rendelet 4. §-a alapján vezetett raktárkönyvek illetékmentessége. A pénzügyminiszter az 1927: V. t. c. 29. g-ában nyeri telhatalmazás alapján a következőket rendelte: 1. §. Az a raktárkönyv, amelyet kizárólag az egyes ipari üzemés nyersanyag-, fél- és készgyártmánykészletek bejelentéséről szóló 6.830/ 1938. M. E. számú rendelet (Budapesti Közlöny 1938. évi október 2.-iki 220. szám) 4. §-a alapján vezetnek, illetékmentes. 2. §. Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba s rendelkezéseit alkalmazni kell mindazokban az esetekben, melyekben az 1. §-ban em-t lített könyvbe az első bejegyzést 1938. évi október hó 1. napja után vezették be. (158.486/1938. sz. püm. r. kihirdetés napja: 1938. december 2.) A virágkertészetek lényűzési forgalmi adóátalányának megállapítása. A virágkertészek fényűzési forgalmi adóátalányának megállapításánál az üvegházak alapterületét az utakra eső terület levonása nélkül kell alapul venni. (122.155/1938. XI. b. sz. püm. r.) Faipari forgalmi adóváltság alapjának megállapítása fuvardíjak felmerülése esetén. Az 1934. évi 88.000 számú pénzügyminiszteri rendelet 4. §-a (1) bekezdése szerint a forgalmi adóváltság alapját — amennyiben a rendelet másképen nem intézkedik — az általános forgalmi adóra érvényes szabályok szerint kell megállapítani. Az 1921. évi XXXIX. t. e. 33 §-a (2) bekezdése, valamint az idézett törvény végrehajtása tárgyában kiadott 1921. évi 130.000 számú végrehajtási utasítás 41. §-ának (5) bekezdése értelmében pedig az adó alapjához kell számítani azokat az összegeket is, amelyeket az átruházó az eladott árúnak saját fuvarozó eszközeivel való hazaszállítása és az árú biztosítása címén a vevőnek felszámít. Az esetben azonban, ha az átruházó az árút nem maga szállítja a vevőhöz, hanem más vállalkozóval fuvaroztatja haza és az árút a vasútnál vagy valamelyik biztosító intézetnél biztosítja, az ezzel kapcsolatban tényleg felmerült és a vevőnek felszámított költségek, mint nem saját tevékenységből származó bevételek, az adóalapból leszámíthatok. Ha azonban az átruházó többet számít fel a fuvarozásért és biztosításért, mint amennyire az ezzel kapcsolatos tényleges kiadásai rúgtak, a többletet az adóalaphoz kell számítani. A faipari forgalmi adóváltságról szóló 1934. évi 88.000 számú rendelet 4. §-ának (3) bekezdése szerint pedig árúknak vasúton és hajón történő szállítása esetében az igazoltan kifizetett fuvardíj levonható a forgaalmi adóváltság alapjából, ha az árúk átadása igazoltan a vevő telephelyén történt. Az idézett jogszabályok alapján az adóalap helyes megállapítása tekintetéhen minden esetben vizsgálni kell, hogy az ügyletkötő felek kö-