Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 10. szám - Irving Fisher jövedelemadó elmélete

308 Rendeletek bíráskodásnak bizonyítékokhoz kötöttsége gátlón és fékezön hat nagyobb adók kivetésénél. Kimutatta az előadó, hogy a jövedelemadónál ez az aggály már csak azért sem áll fenn, mert itt az adóalap összeállítás^ nagyobbrészt a már kivetett egyes hozadéki adók alapjából történik. Ami pedig az u. n. látszatadót illeti a jövedelemadó keretében, a helyzet az, hogy amennyiben külső ismérvek és az adózó életmódja nyilvánvalóvá teszik, hogy a bevallott jövedelem ezt az életmódot fedezni nem tudja, a vonatkozó törvényes rendszabályok értelmében a közigazgatási bíróság is megállapítja a nagyobb adóalapot. A bírói jogsegély megvonásának hátránya tulajdonképen nem a mamutjövedelmeket letagadókat, hanem az arra valóban rászorultakat érné. Nagyjában ugyanez a helyzet az általános kereseti adónál is. A társulati adót illetően pedig azért van tervbe véve a zsűri rendszer behozatala, mert ennél az adónál különleges szakértői kérdések is előfordulnak. Ez azonban erre nem elég ok, mert szakkérdésben szakértők adnak véleményt s ennek felülbírálása egyike a legfontosabb és leggyakoribb bírói feladatoknak. Nem lehet a közigazgatási bíróság hatáskörét kikapcsolni azért sem, mert — miként általában minden adónemben — ezekben az adónemekben is nap-nap után változatos és súlyos jogi kérdések merülnek fel, amelyeknek megoldására a laikus bíróság alkalmas nem lehet. Mindebből látható, hogy a szándékolt terv megvalósítása esetén fontos és az állampolgárokat gazdaságilag súlyosan érintő adókérdésekben végső fokon nem a mai független, jogászilag fegyelmezett és képzett közigazgatási bíróság, hanem a laikus és a kormányhatalomtól többékevésbé függő zsűri ítélkeznék. Ezeket a zsűriket ugyanis, miként azt a beruházási törvényből is látjuk, az adófelszólamlási bizottságok mintájára szerveznék meg. Az adófelszólamlási bizottságok az adókivetési rendszer mellett szükségesek és jó szolgálatot tesznek, de csakis az esetben, ha felettük áll a legfőbb ellenőrző fórum: a közigazgatási bíróság. Végül az előadó az edóíelszólamlási bizottság célszerű és a jogrendszernek megfelelő átalakítására vonatkozólag tett javaslatot. Az előadáshoz dr. T a k á c h László és dr. H ó d y János budapesti, továbbá dr. B o d n á r Géza szegedi ügyvédek szóltak hozzá, majd dr. Vargha Imre elnök tette meg részletes, nagy figyelemmel hallgatott megjegyzéseit. Végül elhatározta a szakosztály, hogy az előadásban felölelt rendkívül időszerű és nagyfontosságú témakomplexum részletes és beható megvitatása céljából az érdekeltségek bevonásával legközelebb szakértekezletet fog tartani. A Pénzügyi Fogalmazói Kar Országos Egyesületének 25 éves fennállása. A magyar állam köztisztviselői karának számra is, jelentőségre is egyik legtekintélyesebb csoportját alkotják a pénzügyi fogalmazási tisztviselők, akik ezelőtt 25 esztendővel, 1913-ban alapították meg egyesületüket. Az egyesület tulajdonképeni működését ugyancsak a háborús és forradalmi évek lezajlása után kezdte meg, mégis most — fennállá-