Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8-9. szám - A házadóbirságról

Dr. Nagy Dezső Bálint: A házadóbirságról 247 magas bérösszeggel bérbeadóit üzlethelyiségre vonatkozó bejelentést akár csak egy nappal is elmulasztja, semmiképen sem mérsékelhető 2—300 P. vagy még magasabb birságot is kénytelen fizetni. Igaz, hog\T ez utóbbi esetben a veszélyeztetett érdek is naagyobb, ennek azonban csupán kisebb — de semmi esetre sem kizárólagos — szerepet szabad a bírság mérvének megállapításában játszani. Hányszor előfordult az is, hogy a mulasztás nem is gondatlanság következménye, hanem a mulasztót véletlen esemény, el nem hárítható akadály gátolta a bejelentés kellő időben való beadásában. Nyitott kérdés, hogy van-e helye ilyen esetben igazolásnak. Ép jogérzet lázadozva tiltakozik az igazolásnak ily esetben való megtagadása ellen s mégis azt kell megállapítanunk, hogy a közadók kezeléséről szóló hivatalos összeállításnak (600 1927. P. M. sz. rendelet) az igazolásról rendelkező 115. §-a szövegéből az ilyen esetekről való gondoskodás kimaradt. E szerint ugyanis: »A fellebbezések, valamint az adótörvényekben biztosított kedvezmények iránti beadványok benyújtására kitűzött határidő elmulasztása miatt a fél igazolással élhet...« A most tárgyalt jogszabály szerkezetileg is hibás, a mennyiben zavart kellően rendelkezik a nyolc napos bejelentési határidő kezdeti pontjáról. Ez a határidő ugyanis »a bérbeadás illetőleg használatbavételtől^ számítódik. Az utóbbi nyilván a bérfizetés nélkül való használatbavétel esetéi szabályozza. Ez a szó: bérbeadás- jelenti a bérleti szerződés (ez lehet szóbeli vagy írásbeli) megkötését, a bérleti megállapodás létrejöttét, a mi — mondhatni — kivétel nélkül, rövidebb-hosszabb idővel a beköltözés előli szokott megtörténni. Ezzel szemben a használatbavétel már magát a beköltözés fogalmát fejezi ki. A jogszabály szószerinti magyarázata útján tehát arra az eredményre jutunk, hogy bérleti viszony esetén —vagyis az esetek túlnyomó többségében - - a bejelentésnek nem a beköltözéstől, hanem a megállapodás keletkezésének időpontjától számított nyolc nap alatt kell megtörténnie, annál is inkább, mert a jogszabály nem a tényleges beköltözés, hanem a ^bérbeadása bejelentését írja elő. Tudtommal azonban a pénzügyi hatóságok és a közigazgatási bíróság is természetesen a jogegységi megállapodást megelőzően nem így magyarázzák illetve magyarázta a jogszabályt, ami nyilván jogbizonytalanságra vezet. Hibás ez a fogalmazás, mert bizonyosra vehető, hogy