Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8-9. szám - Az engedmény vagy megbízás alapján ígényelhető-e a közszolgáltatás visszatéritése?

242 Dr. Biró Balázs: Közszolgáltatás visszatérítése kérdést szaktudósaink többségének nézete szerint is helyesen döntötte el. A döntvény indokolása szerint: a magánjog szempontjából megengedett jogviszony keletkezése és érvényesülése nem tehető függővé attól, hogy gyakorlásának módját a polgári perrendtartás nem szabályozza^ (ezt követi szerintem egy téves kijelentés): »mert a perjogi szabályok csak a jog érvényesítésének eszközei, de semmi tekintetben sem annak forrásai.« A kúriai döntvény indokolásának igen fontos, lénj^eges része az is, amely a kimondott elv és a perjogi szabályok alkalmazásának viszonyát érinti és amely az általános viszony körvonalazása mellett külön kimondja,, hogy: a követelésnek a megbizott nevében való behajtására adott megbizás nem vezethet arra, hogy felper: résként a hitelező helyett személyesen olyan személy járjon el, aki ia hitelezőnek felperes minőségében való fellépése esetén a Pp. 95. §-a értelmében meghatalmazottja nem lehetne. Az ilyen feljogosított személy tehát felperesként felléphet ugyan, de a Pp. idézett szakaszára tekintettel, magát ügyvéd által kell képviseltetnie.« A törvény alkotója nyilvánvalóan visszariadt a megbizás elismerésének az ügyvédi kart károsítható következményétől és nézetem szerint ellentmondásba került a saját névben való perlés jogosságának elismerése mellett a személyes pervitel ilyen általános korlátozásának kimondása folytán. A saját nevében eljárni jogosult felperesre ez a mesterkélt magyarázat ugyanis ott is ügyvédi kényszert állapít meg, ahol a Pp. ilyent nem ismer. A közigazgatási biróság K. osztálya következetesebb, telén íü ebben az értekezésében a Kúria fentebb ismertetett 5563/1924. számú határozatának állásfoglalását. Ellenkező álláspontját fenntartotta a döntvény hozata után is: A perjogi bizományról c. cikkében, 1. P. J.) 1930. (VI.) évf. 530—537. 1. Lásd: Szobonya Béla: Jogállam 1927. évf. 312—313. L megjelenti szintén helytelenítő bírálatát és M. J. Sz. VIII. évf. A döntvényalkotáshoz a hozatalt közvetlenül megelőző hozzászólást ]. Schuster Rudolf M. J. Sz. XI. évf. 121—126. L, helyeslő érveléssel. A döntvényt méltató, és biráló értekezések 1. a 2. és 3. a. jegyzetet, továbbá Barát Sándor: A perviteli bizomány. Keresk. J. 1930. évf. 231— 234. 1. élesen helytelenítő, Markos Olivér: A perviteli bizomány kérdéséhez c. cikke u. o. 243—245. 1. helyeslő bírálattal, továbbá Gál Andor: Megbizás tartalma — megbizott joga c. c. P. J. 1930. (VI. évf.) 213— 218. lap.