Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 2-3. szám - Az 1937. év jelentősebb forgalmiadó rendeletei
78 1937. jelentősebb forgalmiadó rendeletei. forgalmi adóvállságról szóló 88.000/1934. számú rendeletet teljes egészében hatályon kívül helyezte, s a korábbi jogszabályokat több vonatkozásban lényegesen módosította. A korábbi jogszabályokkal összehasonlítva az új rendeletet, leglényegesebb változást jelent a bérmunkában előállított s egyes vámkülföldről behozott áruk adóváltság alapjául szolgáló átlagértékeknek a tényleges piaci áraknak megfelelő megállapítása. A faárak időközben történt nagymérvű emelkedése következtében ugyanis a 88.000/ 1934. számú rendeletben — az annak idején érvényben volt árak alapján — megállapított átlagértékek már messze alatta maradtak a tényleges áraknak, s ez a körülmény úgy a bérmunkánál, mint a külföldről importált fürészárúnál és tűzifánál nem csak a kincstárnak jelentett hátrányt, hanem a saját számlájukra dolgozó vállalatoknak a bérmunkát végeztető vállalkozókkal szembeni versenyképességet is komolyan veszélyeztette s a külföldről importált fürészárú és tűzifa is aránytalanul kedvezőbb helyzetbe került az adóteher tekintetében, mint a belföldi fürészen előállított árú vag3^ a belföldi kitermelésű tűzifa. Az egyenlő teherviselés elvének biztonságosabb érvényesítése végett az új rendelet csak felhatalmazást ad a pénzügyminiszternek, hogy a bérmunkában előállított vag3' külföldről importált áruk adóváltság alapját átlagértékben állapíthassa meg, az átlagértékek megállapítása külön rendeletben, a 171.800/1937. számú rendeletben történt, hogy az átlagértékeknek a jövőben esetleg szükségessé váló módosítása könnyebben s az adóváltságra vonatkozó jogszabályokat tartalmazó rendelet módosítása nélkül keresztülvihető legyen. A belföldi kitermelésű tűzifa arányos adóterhének feltétlen biztosítása érdekében pedig az importált tűzifára nem is állapít meg átlagértéket az uj rendelet. Jelentősebb eltérés még a korábbi szabályokkal szemben, hogy a 105.000/1937. számú uj rendelet i. §-ának(l) bekezdése szerint az adóváltság alapját — az átlagértékben történt megállapítástól eltekintve — minden vonatkozásban az 1921:XXXIX. t. c. 31—33. §-ai (behozatali forgalomban 4.700/1925. számú pénzügyminiszteri rendelet 12. §-a) szerint kell megállapítani, az uj rendelet tehát a 88.000/1934. számú rendeletnek a vasúti és hajózási szállítási költségeknek az adóváltság alapjából való levonása tekintetében az általános szabályoktól eltérő rendelkezéseit hatályon kívül helyezte. Az újabb adóváltság rendeletek idevonatkozó intézke-