Az adó, 1937 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 2. szám - Igénylés a közadók módjára foganatosított végrehajtás körében

44 Dr. Sztojka: Igénylés a végrehajtás körében foglall az a szabály, mely szerint az ingatlan bérbeadójá­nak csak azokra az ingókra ad törvényes zálogjogot, me­lyekéi a bérlő, vagy egyes hozzátartozói hozlak a bérle­mény szerződésszerű használata céljából a bérlemény te­rületére. Ujabban, a korábbi birói gyakorlattal ellentétben, a Kúria a legszigorúbban alkalmazkodott a Vht. 72. és 89. §-aiban foglaltakhoz és még inkább eltávolodik a ma­gánjogi törvényjavaslat felfogásától és csupán a törvény állal lilloll módon a bérlő birtokába jütott tárgyakai vonja ki a törvényes zálogjog alól, mindé tárgyakra nézve már azon esetre is elismeri a törvényes zálogjogot ha azok a bérlőinek csak birlalatába adatlak, habár a Vht. 72. §-a a törvényes zálogjoghoz birtoklást kiván meg (Kúria P. V. 3797 1929. ). Igen figyelemreméltó a szakkörökben fel­merült az a követelmény, hogy a törvényes zálogjog terje­delmének megszoritó felfogása enyhiltessék, figyelemmel arra, hogy egyébként az igénykereselekkel szemben leg­nagyobb privilégiumot élvező kincslár ellenében is van helye igénypernek feldolgozás, elraktározás, slb. esetében s ezért a bérbeadók törvényes zálogjoga is legalább ily mértékig volna megszorítandó.11 Az igényperben a perrendtarlási bizonyítékok: ok­iratok, tanuk, eskü, jogi vélelem s az okszerű következtetés jönnek figyelembe, de általában, mint feltételes bizonyíté­kok; lényegesebb alapul szolgálnak a jogi vélelem és a jogszerű következtetés. A tapasztalat azt mutálja, hogy az igényperekben a könnyű bizonyítási lehelőség igen sok visszaélésnek az alapja, ami a hitelezők kijátszását eredményezi. Hololt az igényperekel első alakjukban rendszeresilő 1840. évi váltó­és csődtörvények éppen a hitel megszilárdítását tartották szem előtt és ez alapon, ennek hatása alatt a birói gyakor­lat is szigorú volt és hosszú időre állandósult. Az igényperekben lehetséges visszaélés a joggal, kí­vánatossá teszi a kötött bizonyítási rendszert: okirali kény­szerre és kötelező lajstromok bevezetésére, mely lajstro­mok feltüntetik a tulajdonjog fenntartással eladott gépe­ket, stb., miáltal nemesak az állapítható meg a községi, városi hatóságnál, hogy kinek nevén van az iparigazol­vány, hanem kié valóban az üzlet, a berendezés, slb" Igen figyelemreméltó a jogászi és hitelélet képviselőinek az ebbeli reform iránt hangoztatott kívánsága az anyagi igaz­G Dr. Borsodi Miklós: Törvényes zálogjog és igényper., Polgári Jog. P1935. évf. 1. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents