Az adó, 1937 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 5-6. szám - Adóügyi problémák

Dr. Pilisi/: Adóügyi problémák 145 Adóügyi problémák. Irta: dr. Pilisy Lajos m. kir. közigazgatási biró. A világháború ulán bekövetkezett különleges gazdasági és pénzügyi világban majd mindenhol, nagy és élénk érdeklődés kiséri az adóügyi problémákat és pedig nemcsak a pénzügyi szakemberek, de a laikus adózóközönség részéről is. Ez az érdeklődés a dolog természetéből következik. Rendes viszonyok között, súhTosnak nem mondható adóterhek mellett, az adófizető polgárok nem sokai lörődnek azzal, hogy egy bizonyos közszolgáltatási rendszerben, milyen címen, milyen adókulccsal, a különböző természetű jövedelmek milyen fokú megterhelésével' és milyen adókivetési eljárás során ál 1 apitja meg az állam az adók címén fizetendő terheket. Súlyosnak tekinthető jelentékeny összegű közterhek azonban erősen a zsebbe vágnak és így általában mindenkit érintenek, minek következményeképen nemcsak az általános, de a részletes vonatkozású adóügyi kérdésekel is nagy érdeklődéssel tárgyalja minden adóköteles személy. A különböző természetű adóügyi problémák megoldása nemcsak manapság érdekel úgyszólván mindenkit, de bizonyos, hogy a jövőben is fokozott érdeklődés tárgya lesz az adóügy. Hosszú, talán mondhatnánk, hogy örökéletű problémák ezek, mert Leroy Beaulieunak a pénzügyi tudományok egyik atyamesterének a megállapítása szerint, ha nem is örökké, de még nagyon sokáig az adó marad a közjövedelmeknek a főforrása. A különböző adóügyi kérdések helyes megoldása, vagyis a kormányzat adóügyi politikája helyes irányának a megállapítása: nem könnyű. Az állami feladatok kereteinek erős kiterjesztésével az államok kiadásai és ennek következtében az államok bevételei, vagyis az adóterhek is szükségszerűen emelkednek. Az állami kiadások növekedésével azonban, a tapasztalat szerint, nem áll arányban a polgárok adófizetési kötelességteljesítésének és tizei ési kézsége érzetének a növekedése. Ennek az aránynak a hiánya, vagy helyesebben ennek az aránytalanságnak mindinkább erősebben megnyilvánuló mértéke, majd mindenhol kisebb-nagyobb ellentéteket lámaszí és külön-