Az adó, 1937 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / Tartalommutató

XV. Oldal III. díjj. 59. tét. 5. pont. 92. A kereskedelmi levélnek feltételes illetékmentessége akkor is megszűnik, ha a levél tartalmát valamely beadványban vagy tárgyalási jegyzőkönyvben idézik. De ha a levél tartalmát nem egészen, hanem esak részben idézik, akkor a mentesség megszűnése csak az idézett részlet tartalmának alapulvételével járó illetékösszeg erejéig áll be. (291. sz. jogegys. meg.) . 260 111. díjj.60. tétel. 5. A fő ügyletet tartalmazó okirat teljes kiállítása ''aláírása) után kiállított kezességi nyilatkozatot akkor sem lehet a főügyletről készült okiratban bennfoglaltnak tekinteni, ha a kezességi nyilatkozatot ugyanarra a papírosra, ugyanazzal a keltezéssel, ug}ranazokkal a tanukkal irják, mint a íőügyletet, s ennélfogva az ilyen körülmények között kiállított kezességi nyilatkozat is illetékköteles. (274. sz. jogegységi megállapodás.) 23 III. dijj. 65. tétel. 25. Ha a hagyatéki bíróság a hagyatéki leltározást törvénytelennek mondotta ki, a felvett letárt megsemmisítette és ujabb leltározást rendelt el, a megsemmisített leltárak után a kincstár illetéket nem követelhet. (12360-1934. P.) ... 31 HL dijj. 67. tétel. 142000-1934. P. M. rend. (3) bek. 109. A letét tulajdonosa meghatalmazottjának kezéhez történt letétkiutalás a tulajdonos kezéhez történt kiutalásnak tekintendő. (7771936. P.) 275 Hl. dijj. 67. tét. B. p. 46. Ha az adósnak több ingatlanán jelzálogilag biztosított ugyanazt a követelést az egyik ingatlan árverési vételárából már kiegyenlítették, s ez alkalommal a kifizető adóhivatal az illetékdijjegyzék 67. t. B. pontjában meghatározott álOldal Landó összegű nyugtailletéket levonta, a jelzálogjognak a többi ingatlanról való törlését kérő beadvány után, az illetékdijjegyzék 92. tételének első bekezdése alapján: csak állandó összegű okirati illetéket lehet követelni. (1921. elvi j. határozat.) 141 III. dijj. 78. tét. I. A. n. 85. A házfelügyelői állás elnyerésééi t teljesített fizetést tartalmazó jogügylet az illetékdíjjegyzék 78. tételének I. A. n. pontjában meghatározott illeték alá esik. (287. számú jogegys. meg.) 215Dl. ügy. 84. tétel. 1920:XX1V. t.-c. Í0. §. 32. Az árujegyzék után csak abban az esetben lehet számlailletéket követelni, ha az a leszállított áru megjelölésén kivül annak ellenértékét is feltünteti s ha azt a számadás követelésére jogosított részére megküldik. (1907. sz. elvi j. határozat.) 91 1920:XXIV. t.-c. 10. §. (3) bek. 103. A számlára vezetett olyan nyilatkozat, hogy az adós tartozása javára meghatározott és nem a számlázott összeg elkönyveltetett, nem tekinthető a számlakövetelés kiegyenlítésének és Lgy illetékköteles. (776-1936. P.) 270 Hl. dijj. 86. tétel. 83. 1. Az üzletszerű vagy nyilvános lóversenyfogadások az 1894 : XXIX. t.-c. 7. §-a alapján járó külön illetéken felül — nem vonhatók az ill. dijj. 86. tételének a) pontjában meghatározott illeték alá is. 2. Nem tartozik a lóversenyt rendező egyesület részéről kiadott fogadási engedélylevelek illetékének alapjába az az összeg, amelyet az engedélyes a löldmivelésügyi miniszteri rendelkezés értelmében való kezelés és továbbítás végett, közszolgáltatás címén tartozik a versenyt rendező egyesülethez beszolgáltatni. (1908. sz. elvi j. hat.). . 91