Az adó, 1937 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - Hogyan lehetne a jövedelem- és vagyonadó kivetés rendszerét egyszerűsíteni?

Rendsietek 129 8. Az épület mélységét korlátozó rendelkezés nem vonatkozik a III. (1) bek. b) pontja alatt felsorolt területeken emelendő családi házakra. Ezeken a területeken azonban, tekintet nélkül a telek nagyságára, annak csak egyharmadát szabad beépíteni. 9. Az épületet vízvezetékkel, csatornával és villanyvilágítással kell ellátni. 10. Olyan helyiség, amelynek padlószintje a környező talajszinttől számítva 90 cm.-nél mélyebben van, üzlet és műhely céljára fel nem használható. 11. Minden lakásban — kivéve a segédházfelügyelöi lakást — legyen előtér, éléskamra és az építésügyi szabályrendeletben előírt nagyságú konyha, valamint vízöblítéses klozett. A garszonlakásokra vonatkozólag a következő 12. pont külön rendelkezik. 12. Garszonlakásnak a jelen rendelet szempontjából az a lakás tekintendő, amely — beleértve a hallt is — legfeljebb két lakószobából áll és amelyben a kötelezően létesítendő előtéren és vízöblítéses klozetten kívül még csak fürdőszoba és három négyzetméter alapterületet meg nem haladó terjedelmű, külön szellőztetéssel ellátott főzőfülke lehet. 13. A kétszobás és ennél nagyobb lakásokban legalább négy négyzetméter alapterületű fürdőszobát, a kétszoba-hallos lakásoknál nagyobb lakásokban pedig az építésügyi szabályrendeletben előírt területű, önálló cselédszobát kell létesíteni. 14. A szobák — ideértve a hallt is — átlagos belső területe legalább 15 négyzetméter legyen. 15. A mellékhelyiségek világosak, vagy megfelelően megvilágíthatok és kellően szellőztethetők legyenek. 16. A bérházakban minden 20 lakáshoz — ebből a szempontból két garszonlakást egy lakásnak számítva — legalább egy világos mosókonyha tartozzék, ruhaszárításra pedig megfelelő és az összes lakások igényeinek a kielégítésére elegendő helyiségek álljanak rendelkezésre. 17. A széniütésre szolgáló berendezést (füstmentes központi fűtés, továbbá a lakásfütés, kályha, takaréktűzhely, fürdőszobakályha) hazai szén vagy hazai széntermékek használatára legyen alkalmas. A rendkívüli ideiglenes házadómentességnek nem teltétele az, hogy az épület széntütésre legyen berendezve. A nem széniütésre berendezett épületet tehát a rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezménye megilleti. (2) Azt, hogy a .fűtőberendezés hazai szénnel vagy széntermékkel való fűtésre alkalmas, köteles a háztulajdonos központi, illetőleg lakásfűtésnél hatósági bizonyítvánnyal igazolni. A kályháknál, konvhatakaréktüzhelyeknél és fürdőszobakályháknál azonban általában elegendő a gyári tipust pontosan körülírni. Amennyiben vitás az, hogy a használt tipus hazai szén, vagy széntermék használatára is alkalmas-e, a háztulajdonos köteles a fűtőberendezésnek hazai szén, vagy széntermék használatára való alkalmas voltát szakértői bizonyítvánnyal igazolni. (3) Az építésügyi hatóság az építési engedély kiadása előtt az iratokat annak elbírálása végett, hogy az épület a megkívánt szépészeti