Az adó, 1937 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - Hogyan lehetne a jövedelem- és vagyonadó kivetés rendszerét egyszerűsíteni?

124 Dr. Szentúgotai: Adókivetési rendszer egyszerűsítése ságok a legnagyobb jóindulattal sem képesek megállapítani, van rendelkezés a nehézségekre tekintettel arra, hogy az egyes jövedelemforrásokból származó jövedelmeket rendszerint a termelési s kezelési költségek levonásával nettó összegben kell felbecsülni és megállapítani. Az egyes jövedelemforrásokból eredő jövedelmeknek becslés szerinti számítása csak kisegítő, illetőleg ellenőrző eszköz a tényleges jövedelem megállapítására. A becslésszerü megállapítás kötelezettsége áll a földbirtokból származó jövedelemre minden esetben akkor, ha az adózó nem vezet gadasági könyveket. A könyveket nem vezető gazdálkodó (bármilyen nagy legyen is a földbirtoka) nem készit leltárt az év végén, nem tudja tehát a következő év végén azt, hogy vagyona emelkedett-e vagy csökkent, nem hozhatók ki azoknak a javaknak értéke, amelyek nem pótlások, hanem beruházások. A földbirtokos adózó nem tudja kimutatni pontosan a termelési költségeket, a jövedelmét, s igy nem állapitható meg pontosan pontosan az adóköteles tiszta jövedelme. Ugyanez áll az általános kereseti adó alá eső foglalkozások közül igen sokra, — különösen a kicsikre, — az emiitett okoknál fogva. A jövedelemadókivetés egyszerűsítése végett kimondandó volna az; hogy a földbirtok jövedelme 80—100 kai. holdig bezárólag becslésszerüen állapítandó meg. — Egyes adóhivatali kerületeken belül a gazdasági krónika és beszerzett adatok figyelembevételével külön típusok volnának alakitandók és pedig annyi, hogy a legelőgazdálkodástól a legbelterjesebb gazdálkodásig minden földjövedelemnek megfelelően legyen holdankénti átlagjövedelem. A becslésszerű jövedelemmegállapitás nem volna alkalmazható azokra az adókötelesekre, akik 20 holdnál nagyobb földbirtokon, túlnyomó részben kert-, szőlőmüveléssel, bolgárkertészettel, vagy kizárólag olyan belterjes mezőgazdasági műveléssel foglalkoznak, amelyek tiszta jövedelmének megállapítása nehézségekbe nem ütközik. Az utóbb emiitett adóköteleseknél ugyanis a termeivények értékesítése révén jelentkeznek olyan összegszerű adatok, amelyeknek alapján megközelítő pontossággal megállapítható az adóköteles tiszta jövedelme. A belterjesebb gazdálkodásnál ugyanis a konjunkturális viszonyoknak megfelelően a jövedelem nagysága igen változó lehet. A vagyontárgyak értékelése hasonlóképen nehézségekbe ütközik, ezért mindazon jövedelemadóköteleseknél,