Az adó, 1937 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - Budapest székesfőváros rendkivüli ideiglenes házadómentessége

108 Dr. Hoványi: Rendk. ideigl. házadómentesség a környező talajszinttől számítva 90 cm-nél mélyebben fekszik, üzlet és műhely céljára nem használhatók. Ilyen helyiségeknek lakás vagy iroda céljára való felhasználását külön eltiltani azért nem kellett, mert az erre vonatkozó tilalmat már az építésügyi szabályrendelet magában foglalja. 6. A garszonlakásokban megengedi főzőfülke létesítését. 7. A kétszobás és ennél nagyobb lakásokban fürdőszoba létesítése kötelező. A fürdőszoba alapterületét a rendelet legalább négy négyzetméterben állapítja meg. A kétszoba-hallosnál nagyobb lakásoknál pedig a szabályrendeletben előírt nagyságú önálló cselédszoba létesítését követeli. Ez utóbbi rendelkezés azt célozza, hogy a konyhával rendszerint egy légtért képező egészségtelen cselédfülkéket legalább a nagyobb lakásoknál megszüntesse. 8. Családi háznak az új rendelet is csak azt a házat tekinti, amely a házmesteri lakáson kívül csak egy lakást foglal magában, azonban elejti azt az eddigi rendelkezést, hogy a lakás a halion kívül legfeljebb négy szobát tartalmazhat. Ehelyett az új rendelet a lakás alapterületét állapítja meg, még pedig igen méltányos módon 180 négyzetméterben, amely területhez nem számítható hozzá a a padlástérben, a pincében és alagsorban elhelyezett, lakásul nem szolgáló helyiségek alapterülete, mint amilyenek a mosókonyha, szárítóhelyiség, kazánház, tüzelőanyagraktár, stb. A családi házban ezenfelül még 50 négyzetméter alapterületet meg nem haladó házmesterlakás is létesíthető. Igen érdekes és figyelemreméltó a rendeletnek az üres telek fogalmát meghatározó rendelkezése, mert a házadóra vonatkozó eddigi rendelkezésekben sehol sem volt meghatározva, hogy mi tekinthető üres teleknek. Ennek a kérdésnek pedig a H. H. Ö. 5. §-a alapján engedé lyezendő rendes ideiglenes házadómentességnél is jelentősége van, mert az üres telekre emelt épület más időtartamú ideiglenes házadómentességben részesül, mint a lebontott ház helyére emelt épület. Nyitva maradt az a kérdés, hogy a ház lebontása folytán üressé vált telek mennyi idő eltelte után válik üres telekké. Törvényes rendelkezés hiányában a m. kir. Közigazgatási Bíróság azt a gyakorlatot követte, hogy az öt éve üresen álló telek tekintendő üres leieknek. Az 55.000/937. VIII. sz. rendelet ennél méltányosabban bírálja el a kérdést, amikor kimondja, hogy a rendelet szempontjából üres teleknek az