Az adó, 1937 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / Tartalommutató

X. Oldal alperes csak a saját marasztalása arányában, egymásért való egyetemlegesség nélkül köteles viselni. (16246/1935. P. sz.) 190 1914:XLIII. t.-e. 60. és 62. §-ai. 3. Ha egy és ugyanannak a váltókövetelésnek érvényesítése iránt egy keresettel folyamatba tett perben a bíróság váltófizetési meghagyást bocsátott ki, de perrendi okokból ítéletet is hozott, a kereseten, a fizetési meghagyás után lerőtt illetéken felül, nem lehet az ítélet után is illetéket követelni. (272. sz. jogegységi megállapodás.) . . 22 1914:XLIII. t.-c. 75. és 80. §. 108. Az alapperben megadott szegényjogon alapuló illetékmentesség az újított perre akkor sem terjed ki, ha az újított keresetben az alapperbeli illeték végrehajthatóságának fenntartását kérték. (M. kir. ^ Közig. Bíróság 19132/1935. P. szám.) 275 1914:XLII1. t.-c. 75. §. 26. A lefoglalt követelés behajtására irányuló per lényegében az alapperben hozott ítélet végrehajtását célozza, miért is az alapperben nyert szegénvségi jog az ilyen perre" is kiterjed. (8718/1934. P.) 30 7. A szegénységi jogon az alapperben megtámadott illetékmentesség kiterjed a lefoglalt követelés behajtása iránt indított perre is. (276. sz. j. megállapodás) .... 23 1930:XXXIV. t.-c. 8. §. 82. Az 1930:XXXIV. t.-c. 8. §-ának azt a rendelkezését, hogy a szegényjogban részesült fél ellenfele, ha pervesztes, a marasztalási öszszegnek aránylag megfelelő illetéket utólag megfizetni köteles, az ügyben felmerült és bélyegjegyzékbe foglalt illetékek tekintetében helyesen ugy kell értelmezni, hogy meg kell állapítani az eljárás tárgyának az ítélet meghozatala előtti utolsó értéke és a maOldal rasztalás összege közötti arányt és ennek az aránynak megfelelően, egyöntetűen kell megállapítani mind az Ítéleti illetéket, mind pedig az ügyben felmerült és bélyegjegyzékbe foglalt illetékből a szegényjogban részesült fél pervesztes ellenfele által megfizetendő összeget. (284. sz. jogegységi megállapodás.; 212 1914:XLIII. t.-c. 79. §. 86. 1. A házasságvédőt a Pp. rendelkezése értelmében hivatalból kirendelt képviselőnek kell tekinteni és őt az illeték feljegyzésének a joga megilleti. 2. Az illetékmentesen eljáró felek képviselőit (a szegénységi jogon illetékmentességben részesülő fél ügyvédjét, a Pp. rendelkezése értelmében hivatalból kirendelt képviselőt, a csődtömeggondnokot, az illetékdíjjegyzék 85. tétel 13. pontjában megnevezett árvaszéki ügyészt és az ügygondnokot) az illeték lel jegyzésének a joga a saját díjaik és kiadásaik behajtása iránt indított perben, illetve végrehajtási eljárásban meg nem illeti. (288. sz. jogegys. megáll.) . . 217 1914:XLIII. t.-c. 80. §. 49. Az alapperben feljegyzett illetékek ki által viselésére — az újított perben hozott birói határozattól függetlenül — csak az alapperben hozott bírói határozatnak a tartalma irányadó. (1924. elvi j. határozat.). 141 21. Az újított perben akkor is csak az első birói eljárásra megállapított illetékeket jogosult a kincstár követelni, ha a perujítási keresetet a fellebbviteli bíróság előtt évrényesítették. (14102/1936. P.) . 29 7400/1931. P. M. sz. 2. §. 88. A vizsgálóbírónak az a végzése, amellyel a pótmagánvádlónak a vizsgálat elrendelése iránt tett indítványát elutasítja, a 7400—1931. P. M. sz. rendelet 2. §-a (1) be-