Az adó, 1937 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 2. szám - A m. kir. pénzügyminiszter 1937. évi 32.000 számu körrendelete a jövedelem- és vagyonadó 1937. évi kivetése tárgyában

68 Jövedelem- és vagyonadó kivetési rendelet jövedelem- és vagyonadó alá tarlozó személyek tulajdonában levő házak értékét kell számításba venni, ennélfogva a házszövetkezetek, vagy házrészvénytársaságok tulajdonában lévő ingatlanokat az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott módon fel kell értékelni, az ig}' kiszámilott értékel el kell osztani a szövetkezel, illetőleg részvénytársaság részjegyeinek, illetőleg részvényeinek a számával és az ily módon megállapított egy részjegj^re, illetőleg részvényre eső összeget kell az adózó birtokában lévő részjegyek, illetőleg részvények értékelésénél egy-egy részjegy, illetőleg részvény tőkeértékéül felvenni. ( l ) Az 1924:XII. t.-c. alapján megalapilott társasházaknál a telekkönyvi belét az 1925. évi 30.000 1. M. rendelet 1. §-a szerint (megjelent az Igazságügyi Közlöny XXXIV. évfolyamának 7. számában) két részből áll: 1. a törzsbetétből, amely a közös teleknek és közösségben maradó alkotórészeinek, mint egységes (meg nem osztott) telekkönyvi jószágtestnek, a lársasháztulajdoni minőségnek és valamennyi társasháztulajdoni illetőségre közösen kihaló telekkönyvi bejegyzéseknek feltüntetésére szolgál és 2. az albetétekből, amelyekben az egyes tulajdonostársi illetőségeket az alkotórészként hozzájuk tartozó épitméiryekkel vagy építmény részekkel és jogokkal együtt, mint tulajtlonoslársak szerint egységes jogi egészeket, önálló telek módjára külön-külön telekkönyvi jószágtestekként kell feltüntetni és a reájuk vonatkozó külön telekkönyvi bejegyzéseket kell teljesíteni. Ezeknél a társasházaknál tehát minden egyes társtulajdonos vagyona két részből áll: 1. a törzsbetétben felvett és közös tulajdont képező telekből és az épüelt bizonyos, természetben meg nem osztható, tehát közös tulajdonban maradó részeiből, valamint azok alkotórészeiből és 2. az albetétben felvett minden egyes tulajdonostársi illetőségből. A szóban lévő társasházaknak erre a jogi helyzetére való tekintettel az egyes tulajdonostársak vagyonilletőségének értékét akként kell kiszámítani, hogy a lörzsbetétben felvett közös teleknek és a tulajdoni közösségben maradó épületrészeknek (házmesteri lakás, pince, padlás, tetőzet, főlépcsőház, mosókonyha, kapubejárat, melléklépcső, vízvezetéki, gázvilágiló, villanyvilágító berendezések, stb.) bérjövedelmét, illetőleg haszonériékéi a tulajdonostársak alapító okiraiában megjelölt egyes tulajdoni illetőségek arányában meg kell osztani, a megoszlott jövedelmet az albetétben felvett minden egyes tulajdonostársi illetőség bérjövedelméhez, illetőleg haszonértékéhez hozzá kell adni és az így mutatkozó együttes