Az adó, 1937 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 2. szám - A m. kir. pénzügyminiszter 1937. évi 32.000 számu körrendelete a jövedelem- és vagyonadó 1937. évi kivetése tárgyában

Jövedelem- és vagyonadó kivetési rendelet 65 zött utasítás (36) bekezdésében emiitett különleges esetekben indokolt eltérésekkel — kell megállapítani és pedig olykép, hogy a kalaszleri liszla jövedelem minden koronája után 10, azaz negyven pengő, de holdanként legalább 180 pengő, legelőknél pedig 100 pengő vagyonértéket, illetőleg azoknál az ingatlanoknál, amelyek holdankénti kataszteri tisztít jövedelme a 10 koronát meghaladja 10 korona kataszteri tiszta jövedelemig koronánként 10, azaz negyven pengő, 10 koronát meghaladó kalaszleri liszla jövedelem után pedig 15 koronáig minden további korona után 35, azaz harmincöt pengő, a 15 koronát meghaladó kalaszleri tiszta jövedelem után minden további korona után 30, azaz harminc pengő vagyonértéket kell számításba venni. Vagyis ha valamely ingatlan kataszteri tiszta jövedelme 16 korona, azt 605 pengő értékűnek kell számítani. (4) Ha az állandóan mezőgazdasági használatra rendelt ingatlanok forgalmi értékének megállapítása az előző (3; bekezdés szerint a kalaszleri tiszta jövedelem alapján történik, akkor minden művelési ágra külön-külön és az illető művelési ág kataszteri liszla jövedelme alapján kell az értékel megállapítani. (5) Minthogy azonban a jövedelem- és vagyonadóról szóló H. Ö. 49. §-ának (4) bekezdéséhez fűzött utasítás ^36) bekezdése értelmében a becslésnél figyelembe kell venni mindazokat a tudott vagy bizonyítható lénykörülményeket is, amelyek az igazságos és arányos adóztatás érdekében a szabályoktól való eltérési akár felfelé, akár lefelé indokolják, a fentebb foglalt becslési szabályok egyáltalán nem tekinthetők oly parancsoló rendelkezéseknek, amelyekéi az adózó bevallásának mellőzésével okvetlenül alkalmazni kell, ha a bevallásban foglalt adalok eltérnek azoktól az eredményektől, amelyeket az idézett rendeletben foglalt becslési szabályok alkalmazásával el lehel érni. Ila ilyen eltérés mutatkozik, akkor a pénzügyi hatóság kötelessége, — esetleg az adózó meghallgatása útján is kutatni azokal az okokat, amelyek az eltérést okozzák s ha az adózó ezeket az okokat hitelt érdemlő módon bizonyítani tudja, a bevallást — esetleg a tárgyalás során kinyomozott adatok figyelembevételével helyesbítve — a kivetés alapjául el kell fogadni. Ennek folytán nem emelek kifogást az ellen, hogy a pénzügyi hatóságok a fentebbi (3) bekezdésben megállapított becslési kulcstól eltérjenek, hogy az ingatlanok értékéi a'forgalmi értékhez arányosítva helyesebben állapithassák meg. Megengedem továbbá, hogy