Az adó, 1936 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Az 1935. év forgalmi adórendeletei

20 Rendeleiek zetni, mint az i %-os mezőgazdasági hozzájárulást, de az ily cimen fizetett összegek nem külön alapba, hanem a forgalmi adóbevételi számlára folynak be s innét kerülnek rendeltetés­szerű felhasználásra. A szükséges végrehajtási intézkedéseket a 210.700/1935. számú pénzügyminiszteri rendelet tartalmazza. Az általános forgalmi adóval, illetve a forgalmi adóvált­ságokkal kapcsolatban kiadottt az Adó 1935- évi számaiban ismertetett kisebb jelentőségű, csak a pénzügyi hatóságokkal közölt, jogszabályt magyarázó rendeleteken kivül megemlít­jük még a 119.200/1935. (Adó 204. old) és az Adó jelen számában ismertetett 200.000/1935. számú pénzügyminiszteri rendeleteket, amelyek többek között a gyümölcs-, vágott ba­romfi-, a zsir- és szalonna-kivitelünk előmozditása érdeké­ben az emiitett árukat, illetve a csomagoló anyagjaikat: ter­helő forgalmi adónak (adóváltságnak) kivitel esetén való visz­szatéritése iránt intézkednek. RENDELETEK A kormátnyzői kegyelemmer utólag törvényesitott gyermek Öröklési illetékének megalapítása. Felmerült esetből kifolyólag el­döntendő volt az a kérdés, hogy abban az esetben, ha az örokj­hagyótól házasságon kívül született s általa örökbefogadott gyer­mek törvényesítése csak az örökhagyó halálát követően történt meg, az ilyen gyermek terhére az öröklési illetéket a törvényes gyermekre vagy pedig az örökbefogadott gyermekre meghatározott illetékkulcsok alkalmazásával kell-e megállapítani. Magánjogunk szerint a kegyelmi törvényesítés hatálya a ke­gyelmi tényre vonatkozó legfelsőbb elhatározás keltével kezdődik. Ez alól az általános szabály alól kivételt állapított meg a kir Kúriának a Polgári Jogi Határozatok Tárában 738. szám alatt felvett határozota olyan esetre, amikor a gyermeket törvényesítő legfelsőbb elhatározás az atya halála után keletkezett. E határozat szerint ugyanis az atya halála után kegyelemből törvényesített gyermek törvényesítésének joghatálya visszahat az atya halálának időpontjára és az így törvényesített gyermek az atya törvényes örökösévé válik. Ugyanez az álláspont jut kifejezésre a kir. Kúriának 2798/1925. szám alatt hozott határozatában is. A b írói gyakorlatban kialakult fenti szokásjogi szabály nyomán a Magánjogi Törvénykönyv törvényjavaslata 204. §-ának második bekezdése is kimondja, hogy az atya halála után bekövetkezett tor­vényesítést olyannak kell tekinteni, mintha az még az atya éle­tében következett volna be. Ha az örökbefogadott gyermeket az. örökbefogadója törvé­nyesíti, az örökbefogadás a törvényesítés tényével megszűnt.

Next

/
Thumbnails
Contents