Az adó, 1936 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Alaki sérelmek az adófelszólamlási bízottság előtti eljárásban

Dr. Kullmann S.: Alaki sérelmek 5 mert legalább egy nap határidőt kell adni arra, hogy adózó adatait és iratait összeállítsa. Gyakori kifogás az, hogy az ülésen olyan bizottsági tag, aki az adózó fél foglalkozásában szakértő, nem vett részt. A földbirtokos kifogásolja azt, hogy a mezőgazdasági kamara kijelölése alapján választott bizottsági tag, — az iparos, hogy a kereskedelmi és iparkamara ipari osztályának-, a kereskedő pedig, hogy a kamara kereskedelmi osztályának kijelölése alapján választott bizottsági tag nem volt jelen akkor, amikor fellebbezését tárgyalták. Ezek a kifogások alaptalanok, mert a K. K. H. Ö. 108. §-ának '(4) bekezdése szerint a bizottság határozatképességéhez az elnökön és előadón kivül legalább négy tag jelenléte szükséges, de ez a négy tag az adófels'zólamlási bizottságnak bármelyik négy tagja lehet és így határozatképes a bizo'ttjság akkor is, ha a kamarák jelölése alapján választott tagok közül egy sincs jelen, de négy tag részt vesz a tárgyaláson. A kamarák által jelölt tagok jelenlétére a H. Ö. súlyt helyez ugyan, mert megenge'di azt, hogy a "kamara által jelölt póttag a rendes tag akadályoztatása esetében az ülésen akkor is részt vegyen, ha a többi rendes tagok határozatképes számban jelentek meg, — de a jelenlét nem kötelező és ezért a távollét nem olyan alaki sérelem, amely a határozat feloldására okul szolgálhat. A gazdasági válság nehéz éveiben megszaporodott azoknak az adózóknak a száma, akik üzleti könyveikkel kívánnak bizonyítani. A könyvvizsgálat elrendelésének azonban első feltétele az, hogy a mérleg és a nyereség-veszteség számla az adóbevalláshoz vagy a fellebbezéshez csatolva legyen, mert a könyvvizsgálat célja az, hogy a bemutatott zárszámadással szemben felmerült aggályokat eloszlassa. Annak az adózó félnek, aki a mérlegét és nyereség-vesz,teség számláját hiteles alakban nem mutatta be, az a kifogása, hogy a bizottság a könyvvizsgálatot nem rendelte el, alaptalan tehát, — ellenben az, aki mérleget és nyereség-veszteség számlát csatolt a fellebbezéséhez és kérte, hogy könyvéit vizsgálják meg, jogosan kifogásolja azt, hogy a könyvvizsgálatot nem rendelték el, mert ebben az esetben a könyvvizsgálat elrendelése csak akkor mellőzhető, ha az adóalapot a bemutatott mérleg és nyereség-veszteség számla adatai alapján állapítják meg. Az adófelszólamlási bizottság a könyvvizsgálat elrendelésére irányuló kérést nem tagadhatja meg, ha az adózó fél zárszámadását bematatja), mert a K. H. Ö. 12. §-ának (4) bekezdése szerint az adóköteles tiszta jövedelmet a mérleg és a nyereség-veszteség számla alapján kell megállapítani, ha az