Az adó, 1935 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - Illetékügyi események az 1934. évben

12 Dr. Sz. Nagy: llletékügyi események az 1934. évben Ezt megelőzően a városi (községi) illetéket a városi adóhiva­talok, illetőleg a községi elöljáróságok vetették ki, vagyis a lényegileg azonos állami és városi illetékeknek megállapitása és kezelése két különböző hatóságnál, illetve hivatalnál ugyan­azoknak a munkálatoknak kétszeres végzésével történt. A mezőgazdasági törpebirtokosok nyomasztó körülményeit vette figyelembe a pénzügyminiszter akkor, amikor az 1934. évi 68.700 sz. rendeletében (1934. évi Adó 223. o.) akként intézkedett, hogy a kötelezően bélyeggel lerovandó (50 P-t meg nem haladó) öröklési és ezzel esetleg kapcsolatos ingatlan vagyonátruházási illetéknek a hagyatéktárgyalási jegyzőköny­vön meg nem történt lerovása miatti kiszabása esetén a két­szeres birságot is ki kell ugyan róni, de ha a fizetésre kö­telezett az egyszeres illetéket a fizetési meghagyás kézbesitésé­től számitott 30 nap alatt befizeti, a kétszeres birságot hiva­talból törölni kell. Okirati illetékek. A számla lényegét (követelés közlése harmadik személlyel) fedi a 31.212/1934. sz. püm. rendeletnek (1934. évi Adó 163. o.) az a megállapitása, hogy a forgalmi adóváltság fizetésére köteles előállitók által a külön adóalany­nak nem minősülő kereskedelmi üzletük részére átadott áruk­ról kiállított u. n. belső számlák, számlailleték alá nem esnek. A nagyközönség érdekeit szolgálta az 50.144/1934. sz. püm. rendelet (1934. évi Adó 164. o.), amely szerint a rendőr­hatóság által kiállított személyazonossági igazolójegyek ille­tékmentesek s csupán az igazolójegy kiadására irányuló ké­relem után jár a rendes (2 P-s) beadványi illeték. A nyaralás alatti horgászás vált olcsóbbá azáltal, hogy a ~;v749 1934- sz. püm. rendelet (1934. évi Adó 163. o.) be­vezette a 30 napra érvényes, 2 P-s illeték alá eső u. n. ídénv halászjegyet. Az iparosok és kereskedők érdekében adatott ki a 111.809/1934. sz. püm. (irott) rendelet, amely a kereskedelmi könyvek és számlák illetékezésénél eltérő pénzügyi ható­sági gyakorlatot egységesítette és az illeték alá eső üzleti könyvek és számlák fogalmát tisztázta. A 113.313,1934. sz. püm. rendelet (1934. évi Adó 197. <>. kimondotta, hogy a közszállitásoknak tekintendő éjoitkezések­nél (müelőállitásoknál) a forgalmi adóváltság alá vont, de kis értéke miatt váltsággal nem terhelt (o»> alá eső) homokot, nem lehet oly főanyagnak minősíteni, amely a forgalmi adó­váltság és a szerződési illeték elháritásáról szóló 1 54.700^93 ^. sz. püm. rendelet (1934. évi Adó 14. o.) értelmében az éjpit­kezésre (müelőállitásra) egyébként fennálló szerződési illeték­mentességet megszünteti. Részben a gyógyszereknek forgalmi adóváltság alá ke­rülése, részben pedig gyakorlati célszerűség magyarázza a 131.057/1934. sz. püm. (irott) rendeletnek azt a rendelkezé-<'t.

Next

/
Thumbnails
Contents