Az adó, 1934 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - Házadómentesség és lakásgazdálkodás

Dr. Csiz'k B.: Hózadómentesség és lakásgazdálkodás 69 A háborút megelőző időben az általános adómentesség csak Budapesten és nagyobb városokban volt uj épületeknél 15 év, a kisebb városokban 12, községekben pedig 10 év. régi helyébe épült épületeknél a mentesség 12. 10 illetőleg 8 év volt. Vidéki városokban az adómentesség tartama kivételesen 3 évvel meg volt hosszabbítható. Ezenkivül külön törvények engedélyeztek Budapest egyes részeiben városfejlesztési célzattal adómentességeket, illetőleg egy izben a földrengés által megrongált Kecskemét javára is. Ilyen külön törvénnyel engedélyezett ideiglenes házadómentességgel azonban csak szórványosan találkozunk, amennyiben az 1908. XLYIII. t. c.-et megelőzően, mely a IV. kerület területére és az V. IX. kerület egyes részeire is 18 évre házadómentességet és a következő 12 évre io°/o-os házadókulcs alkalmazását biztositotta, 1894-ig visszamenőleg ilyen törvény nem volt. 20 évig terjedő különleges adómentességet engedélyeztek egyes törvények gyógyfürdőkben, továbbá munkáslakásoknak és gazdasági munkásházaknak. A háború előtti házadómentességek tehát általában jóval szűkebb keretüek és rövidebb időtartamra szólók voltak, mint a jelenlegiek. Az 1932. évi országos adókivetési eredmények szerint házadóban és járulékaiban a helyesbitett előirás az év végén kitett 101 milliót, amelyből Budapestre esik 55 millió. A házadó és járulékai a budapesti adóköteles ház nyers bérjövedelmének kereken 430/0-át, csak az állami adó alól mentes ház nyers bérjövedelmének i8%-át, a házadó és járulékai alól mentes ház nyers bérjövedelmének 900-át veszik igénybe. A házbirtokból származó tiszta jövedelem azután még jövedelemadó alá, maga a házbirtok vagyonadó alá esik, progressziv kulcs mellett. A ház adómentessége tehát magának a házadónak, a 200.0-os rendkivüli pótléknak és az 5 -os házadóalap utáni pótléknak az elmaradását, a teljes mentesség pedig ezenkivül a községi pótadónak az elmaradását jelenti. Egész Magyarországon az ideiglenesen házadómentes épületek vagy épületrészek bérjövedelme utáni eszményi házadó 17.3 millióra tehető. Ha a lakástermelés ügyét bizonyos célszerűségi szempontok szerint irányítani kivánjuk, mindenek előtt az a kérdés vár eldöntésre, hogy a lakosság természetes lakásszükségletének kielégítésére hány lakásra, illetőleg szobára van szükség, hogy ez milyen terjedelmű építkezéseket kiván, figyelembe véve azt is, hogy a házak nem örökéletüek, hanem előbb vagv utóbb lebontásra kerülnek. Vagyis bizonyos mozgó egyensulvt kell létesiteni a lakosság és a lakások száma, ezeknek változása, az épitkezések és a bontások között. Ezek a vizsgálódások első sorban Budapestre fognak vonatkozni, miután