Az adó, 1934 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - Az 1933. év illetékügyi története

A m. kir. pénzügyminiszter 1934114.000. sz. rendelete 23 (3) Amennyiben az állandóan mezőgazdasági használatra rendelt ingatlanoknál a szántóföld tényleges forgalmi értéke hitelt érdemlően nem volna megállapítható, a mezőgazdasági ingatlanok forgalmi értékét katasztrális holdanként általában a kataszteri tiszta jövedelem alapján — a hivatkozott H. Ö. 49. §. (4) bekezdéséhez fűzött utasitás (36) bekezdésében emiitett különleges esetekben indokolt eltérésekkel kell megállapítani és pedig olykép, hogy a kataszteri tisztajövedelem minden koronája után 40, azaz negyven pengő, de holdanként legalább 180 pengő, legelőknél pedig 100 pengő vagyonértéket, illetőleg azoknál az ingatlanoknál, amelyek holdankénti kataszteri tisztajövedelme a 10 koronát meghaladja, 10 korona kataszteri tiszta jövedelemig koronánként 40, azaz negyven pengő, 10 koronát meghaladó kataszteri tiszta jövedelem után pedig 15 koronáig minden további korona után 35, azaz harmincöt pengő ,15 koronát meghaladó kataszteri tiszta jövedelem után minden további korona után 30, azaz harminc pengő vagyonértékét kell számitásba venni. Vagyis ha valamely ingatlan kataszteri tiszta jövedelme 16 korona, azt 605 pengő értékü,nek kell számitani. (4) Ha az állandóan mezőgazdasági használatra rendelt ingatlanoknál a forgalmi érték megállapítása az előző (3) bekezdés szerint a kataszteri tiszta jövedelem alapján történik, akkor minden művelési ágra külön-külön és az illető művelési ág kataszteri tiszta jövedelme alapján kell az értéket megállapítani. (5) Minthogy azonban a jövedelem- és vagyonadóról szóló H. Ö. 49. §-ának (4) bekezdéséhez fűzött utasitás (36) bekezdése értelmében a becslésnél figyelembe kell venni mindazokat a tudott vagy bizonyítható ténykörülményeket is, amelyek az igazságos és arányos adóztatás érdekében a szabályoktól való eltérést akár felfelé, akár lefelé indokolják, a fentebb foglalt becslési szabályok tehát egyáltalában nem tekinthetők oly parancsoló rendelkezéseknek, amelyeket az adózó bevallásának mellőzésével okvetlenül alkalmazni kell, ha a bevallásban foglalt adatok eltérnek azoktól az eredményektől, amelyeket az idézett rendeletben foglalt becslési szabályok alkalmazásával el lehet érni. Ha ilyen eltérés mutatkozik, akkor a pénziügyi hatóság kötelessége - esetleg az adózó meghallgatása után is — kutatni azokat az okokat, amelyek az eltérést okozizák s ha az adózó ezeket az okokat hitelt érdemlő módon bizonyítani tudja, a bevallást — esetleg a tárgyalás során kinyomozott adatok figyelembevételével helyesbítve — a kivetés alapjául el kell fogadni. Ennek folytán nem emelek kifogást az ellen, hogy a pénzügyi hatóságok a fentebbi (3) bekezdésben megállapított becslési kulcstól eltérjenek, hogy az ingatlanok értékét a forgalmi értékhez arányositva helyesebben állapíthassák meg. Megengedem továbbá, hogy egész kivételes