Az adó, 1934 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - Az 1933. év illetékügyi története

Dr. Andreánszky: Az 1933. év illetékügyi történet 13 mogatására adta ki a pénzügyminiszter a rendeletét a Balatonban hoigászó külföldiek halász jegyének illetékéről (76.bSS 1933 szám, ..Az Adó ' 1933. évi 9 .szám, 251. lap), ami a külföldiek számára a halászjegy megszerzésének könnyitéséhez jelentékenyen hozzájárult, de — amint értesültünk — egyelőre semmi hatása sem mutatkozott. Ez talán arra vezethető vissza hogy a rendelet későn jelent meg, minélfogva a vonzó -:rejének kifejlődése inkább csak a következő — az ezidei — szezonra várható. A nemzeti szempontból nagyon fontos névmagyarositási propagandába kapcsolódó rendelkezés volt a névváltoztatás iránt benyújtott folyamodványok illetékének leszállítása (S9.250 1933 P. 0. M. szám, ..Az Adó" 1933. évi 9. szám, 2.">?>. lap), aminek nyomán a névváltoztatási kérelmek előtérjtsztése — értesülésünk szerint — élénkebb lendületet is vett. Utolsó helyen emlékezünk meg a házrészvénytársaságok felcszlásának illetékügyi megkönnyítéséről (2800 1933 M. E. számú rendelet 16. §-a, ..Az Adó*' 1933. évi 4. szám. 112. lap). Ez ugyan tulajdcnképen végrehajtott jogszabály mái*, de problémaként a matt év hagyatékából a folyó évi pénzügyi jogi élit számára fennmaradt. A házrászvénytáisaságok a súlyos adóteher miatt nagyobbrészt feloszlásra gondolnak, aminek akadálya az:nban az ingatlan úlkásával kapcsolat :>s nagy" illeték. Ezt a: illetéket a fentemiitett rendelet jelentékenyen mérsékelte arra az esetre, ha a társasági ingatlant felszámolás során a részvényesre — anník részvén yvagyona arányában — 1933 május végéig átiuházzák. Az illetékmérséklés gyakorlati értékét befolyásolta azonban egyrészt a határidő rövidsége, másrészt az, hogy a házak a mérl-'gben rendszerint alacsony értékkel szerepelnek, aminek következtében az elidegenítéskor többnyire hatalmas mérvű társulati adóalaptöbblet keletkezett volna. Habár ezeket az akadályozó tényezőket a pénzügyi hatóság a végrehajtás során kiküszöbölte* nevezetesen kérelemre a határidőt félévvei is meghosszabbította és biztosította, hogy a ház elidegenítése ellenére a korábbi érték változatlanul megmaradhat a mér légben, illetőleg a mutatkozó értéktöbblet a társulati adó alapjához hozzászámittatni ním fog, — mégis alig néhány vállalat vette igénybe a kedvezményt. Arra történt hivatkozás, hegy a rendeletnek az a kikötése, hogy a ház elidegenítése felszámolás során menjen végbe, meghiusítja a kedvezménnyel való élést, mert ha a részvényesek között — bármily csekély arányban — ellenzék is van. akkor a felszá molás kimondása veszélyeket rejthet magában. Ebből az az óhajtás eredt, hogy felszámolás nélkül is, a háznak egyszerű elidegenítése csökkentett illeték alá essék. Közben elmúlt az esztendő, a meghosszabbított határidő is leiárt, s az illetékkedvezmény ma már a múlté.