Az adó, 1934 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - A kétszeres adóztatás és a Nemzetek Szövetsége

4 Dr. Kneppó: A kétszeres adóztatás és a Nemzetek Szöv. minden állam képviselője fogja tudni teljes egészében magáévá tenni, azok miatt a pénzügyi határozmányok miatt, amelyek bizonyos állami bevételeket más államba tolnak át és ezzel igen érzékenyen érintik az állami költségvetést. így pl. Anglia aligha fog lemondani a vállalatoknak a székhelyén való adóztatás jogáról és nem fog hozzájárulni ahhoz a határozmányhoz, mely a vállalatoknak az üzlettelepen való adóztatását tenné kötelezővé. Viszont arról sem lehet szó, hogy a kisebb államok a székhelyen való adóztatás elvét fogadják el. A jövedelemadónál és a vagyonadónál továbbá a lakóhely szerinti adóztatást számos állam szintén nem tudja elfogadni, természetesen az államok közötti viszonylatokban elő forduló adókivetésekre gondolunk, amikor az adóalanynak több államban van jövedelemforrása és vagyona. Az emiitett tervezethez tehát minden állam nem járulhat hozzá, de bizonyos cikkekre vonatkozó móclositásokkal elképzelhető, hogy a kérdéses többoldalú egyezménytervezetet az államoknak nagy része az egymás közötti viszonyban alkalmazhatónak fogja találni. Ha pedig az egyezmény szövegén kielégitő módositások nem lesznek keresztülvihetők, akkor az aláiró felek az egyezményhez tartozó zárt') jegyzőkönyvben jelenthetik ki, hogy az egyezménynek mely cikkét nem tekintik magukra nézve kötelezőnek. Ilyképen az ütköző pontok kiesnek, de épen kieshetnek olyan határozmányok is, melyeknek nagy pénzügyi jelentőségük van és ezeknek hiányában az adóügyi kérdéseknek általános nemzetközi szabályozása befejezetlen marad. Gyakran ez a sors vár a többoldalú egyezményekre. Magyarország nyugodtan várhat addig, amig a tervezett kollektiv egyezmény aláirására kerül sor, mivel azokkal az államokkal, melyekkel közelebbi gazdasági kapcsolataink vannak, Magyarország kétoldalú adóügyi egyezményeket létesített, melyeknek jogérvényességét a későbbi kollektiv egyezmény nem fogja érinteni. Kétoldalú adóügyi egyezményünk van ugyanis a kétszeres adóztatás elháritására Csehszlovákiával, Németországgal, Ausztriával, Olaszországgal, Lengyelországgal, Jugoszláviával és Romániával (ez még nem lépett életbe) és tárgyalások vannak folyamatban Svédországgal és Hollandiával ilyen tárgyú egyezmény megkötése iránt. Egy általános kollektiv egyezmény aláírásának Magyarország szempontjából az lenne a jelentősége, hogy azokkal az államokkal is szerződéses viszonyba lépnénk a kétszeres adóztatások kiküszöbölése iránt, melyekkel kétoldalú egyezményünk nincsen. így azok a szórványos esetek is, melyek köztünk és tőlünk távolabb eső államok között felmerülhetnek, bizonyos mértékben szintén szabályoztatnának és az ilyen egyezmény a távoli külföldi államokban élő honfitársainknak adóügyi téren bizonyos jogbiztonságot nyújtana. A kollektiv egyezmény megkötése kétségkivül érdeke