Az adó, 1934 (22. évfolyam, 1-10. szám)
1934 / 7. szám - Az adófelszólamlási bizottságok munkássága
Dr. Nerád: Az adófelszólamlási bizottságok munkássága 183 ami a helyes és igazságos adóztatás elvét a valósághoz közelebb hozná. Alapvonásában hatalmi kérdésnek jelentkezik az ügy, s tekintettel arra, hogy az érdekképviseletek jelöltjei közül kikerülő adófelszólamlási bizottsági tagokat bármilyen foglalkozást üző adózó ügyének tárgyalásán csorbítatlanul ugyanaz a tanácskozási és szavazati jog illeti meg, továbbá, mivel minden bizottsági tag, működése megkezdése előtt, azt az ünnepélyes fogadalmat teszi le, hogy a megbízatással járó feladatok teljesítésében lelkiismeretesen és részrehajlás nélkül, a törvények és törvényes rendelkezések értelmében fog eljárni, végül, mert még 6-6 egyén jelölése mellett is megfelelő személy kerülhet a bizottságba, azt hisszük, elfogadható az a megállapításunk, hogy a törvényhatósági bizottság választásán nyugvó kiválasztás ellen alapos kifogás nem emelhető. Sokkal fontosabbnak tartjuk az adózóknak a bizottsági tárgyalásokra való megidézése kérdésének megnyugtató rendezését. Az érvényben lévő ügyrend szerint, a bizottság a megidézés iránt előterjesztett kérelmek felett szabadon határoz, vagyis annak a körülménynek az eldöntése, hogy valamely adózót felebbezésének a tárgyalására a bizottság beidéz-e, vagy sem, kizárólag az adófelszólamlási bizottság hatáskörébe tartozik. Üdvös intézkedés volna, ha ez a rendelkezés módosíttatnék. Kis adózóknál, különösen kezdőknél, tömegesen tapasztaljuk, hogy a bevallások és az ezt követő jogorvoslati beadványok mennyi hozzá nem értést és nem kevésszer ravaszkodást tartalmaznak. Ezeket a tömegeket is meg kell nevelni egyszer. Ha a felebbezők kívánják, hadd kerüljenek a bizottság elé. Egy-egy személyes meghallgatás igen sok adózónál azzal az eredménnyel fog járni, hogy évekig nem fogja adóját fölmondani és tartózkodni fog a felebbezéstől, amit számtalan esetben csakis azért tesz, mert ezzel akarja elhárítani azt, hogy korábbi adója esetleges felemelése megkiséreltessék. Természetesen az ilyen nézőpontból kiinduló felebbezések számbeli csökkentése csak akkor jár sikerrel, ha az adófelszólamlási bizottság nem csak azt a fáradságot veszi, hogy az adózókat maga elé idézi, hanem azt is, hogy a személyes érintkezés adta lehetőséget kihasználva, az előtte álló adózót adatszolgáltatásra, vagy legalább is mindenirányu körülményeinek hü előadására szorítja és a tényként elfogadottakat jegyzőkönyvében lerögzítve, kellőképen megindokolt határozatot hoz. Az adófelszólamlási bizottságokra vonatkozó fentebbi tapasztalatok a közigazgatási bíráskodás folyamán évről-évre visszatérnek. Meghallgattunk két bizottsági előadót is; az egyik sok év óta a főváros kerületeiben, a másik vidéken működik. Mind-
