Az adó, 1933 (21. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - A központi fűtés és melegvízszolgáltatás forgalmi adókötelezettsége

30 Rendeletek. esetén bármily egyéb ugy anyági, mint alaki jofgi vonatkozásban is rendeleti úton szabályozhassa. " Az itt idézett törvényhely alapján az alábbiakat rendelem: (1) Az értékpapirforgalmi ügyletekkel iparszelrüen foglalkozók közvetlen ügyletei után járo értépapirforgalmi ádó pénzben lerovásáak (közvetlen lerovásának) engedélyezését, amely az 1900: XI. t. c. 27. §. utolsó bekezdése, valamint az 1900. évi 1881. P. M. számú rendjelet 33. §-a szerint kizárólag a (pénzügyminiszter hatáskörébe tartozott, 1933. Január hó 1-étől kezdve elsőfokon a kir. pénzügyigazgatóságok (kirendeltségek), Budapesten: a m. kir. központi dij- és illetékkiszabási hivatal hatáskörébe utalom. (2) Ezzel kapcsolatban az értékpapirforgalmi adó pénzben lerovására a pénzügyminiszter által eddig adott minden ilyen engedély 1933. évi január hó 31-ével hatályát veszti, s az értékpapirforgalmi ügyletekkel iparszerüen foglalkozók a közvetlen ügyleteik után járó értékpapirforgalmi adót 1933. évi február hó 1-étiől kezdve általában bélyeggel kötelesek leróni Aki azonban az adó pénzben lerovása iránit az illetékes kir. pénzügyigazgatósághoz (kirendeltséghez), Budapesten a m. kir. központi dijés illetékkiszabási hivatalhoz bezárólag 1933. évi január hó végéig ujabb kérelmet terjeszt elő, az a pénzügyminisztertől kapott engedélye alapján annak a hónapnak végéig terjedő közvetlen ügyletei után még jogosult az adónak pénzben lerovására, amely hónapban az ujabb kérelme elintézéséről a határozatot megkapta; az erre következő hónap első napjától kezdve kötött ügyletei után pedig az uj határozatnak megfelelő módon kell az adót lerónia. A TEXTÍLIÁK UTÁN FIZETENDŐ ADÓVÁLTSÁG ALAPJÁT SZABÁLYOZÓ RENDELKEZÉSEK HELYES ÉRTELMEZÉSE. A pénzügyminiszter az 1932. évi 179. 849. számú rendeletében a következőképpen intézkedett: Az 1932. évi 92. 000. számu (rendeletnek az 1932. évi 63. 000. számú rendelet 4. §-át kiegészítő (9) bekezdése szerint a nagykereskedelmi árak átlaga a váltságalap az olyan adózóknál is, akik az általuk előállított árukat részben velük érdekközösségben álló, de különben önálló természetes vagy jogi személynek (személyeknek) adják át s az ilyen árukból nagykereskedelmi áron közvetlenül is értékesitenek. Ilyen esetre is érvényes az az általános elv, hogy a váltságalapul szolgáló nagykereskedelmi érték (vagyis az egy-egy adókivetési időszakban a közvetlen értékesitéseknél elért nagykelreskedelmi árak átlaga) nem lehet kisebb, mint az ugyanolyan árukért az érdekközösségben álló vevő által az egy-egy adókivetési időszakban elért legmagasabb kiskereskedelmi árnak legfeljebb 15%-kal csökkentett összege. A legmagasabb kiskereskedelmi ár, valamint a váltságalapul szolgáló nagykereskedelmi érték ki számításánál a vevőknek feltétel néíkül biztositott ár- és pénztári engedményeket levonásba lehet hozni. Nem lehet ellenben levonni azokat az engedményeket, amelyeknek érvényesítése és összegszerűsége valamilyen feltétel bekövetkezésétől függ, illetőleg aszerint