Az adó, 1933 (21. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / Tartalommutató

v. Oldal nevére való átírása 2% illeték alá esik. (13999/1933. P.) — 277 34. A 95. számú jogegységi megállapodásnak azon állásfoglalása, hogy az illetéki díjjegyzék 59. tétel 4. pontja alapán a feltételes illetékmentesség a kereskedőknek és iparüzőknek olyan leveleit is megemlíti, amelyek üzleti alkalmazottaknak szolgálatukba fogadásáról szóló jogügyletet tartalmaznak, továbbra nem tartandó fenn. (190. sz. jogegységi megállapodás.) — — — — — 180 31. Ha az adásvételi szerződésben az ingatlan haszonélvezője az eladott ingatlanra bekebelezett haszonélvezeti jogának törlését engedi meg, ajándékozási illeték kiszabásának helye van, kivéve ha magából a szerződésből kitűnik, vagy ha a fél hiteltérdemlőleg igazolja, hogy a tcrlési ^engedély ellenére a haszonélvezet nem szűnt meg. (187. sz. jogegységi megállapodás.) — — — — — 180 111. dijj. 16. tétel ee) pont. 76. Ha a telekkönyvi hatóság a felfolyamodási bíróság végzésének foganatosításaként az előző téves bejegyzés törlése melllett uj bejegyzést rendelt, de a hitelező személyében és a kölcsönkövetelésben változás nincs, az ujabb bejegyzés illetékmentes akkor is, ha a telekkönyvi tulajdonos személyében időközben változás történt 307 (19547/1930 P) Hl. díjjegyzék 92. tétel. 61. Nem esik a törlési engedélyekre megállapított illeték alá az olyan törlési engedély, amelyet a törlési engedély ki(állitására jogosulatlan személy ad. (12885/1931. P.) — — 237 40. A biztosítéki összeg erejéig bekebelezett zálogjog kitörlését megengedő nyilatkozat, ha benne nyugta nem foglaltatik, • állandó okirati illeték ailíá esik. De ha megállapítható, hogy a nyilatkozattal ténylegesen valaimelfy tartozási követelésre szerzett zálogjog szüntettetett meg, ugy a nyilatkozat után az 1 Oldal illeték érték szerint rovandó le. (196. sz. jogegységi megállapodás.) — — — — — 181 1920:XXIV. t .c. 3. §. 70. Az állammal, törvényhatósággal, községgel vagy várossal kötött áruszállítás után járó szerződési illetéknél a mulasztás miutt kiszabott felemelt illetéket a vállalati összeget kifizetővel1 szemben érvényesíteni nem lehet. (18986/1931. P.) — 276 1920:XXIV. t. c. 13. §. 64. Hagyatéki eljárás során kötött osztályos egyezségben foglalt az a megállapodás, hogy az egyik örökös az örökhagyó második feleségével együttesen közös egyetértéssel köteles az örökhagyó által hátrahagyott üzletet vezetni s az özvegyet —- ha az üzlet nyereséget mutat — díjazni is, nem a társasági szerződésre, hanem a szolgálati szerződésre megállapított illeték alá esik. (8052/1931. P.) — — — — 239 39. Nyilvános számiadásra kötelezett vállalatoknak az 1920. évi XXIV. t. c. 17. §-ában megállapított nyugtailleték fizetési kötelezettsége kiterjed mindazokra az alkalmazottakra., akik a napszámos fogalma alá nem esnek. (195. sz. jogegységi megállapodás.) — •— — — 181 1898:XXIII. t. c. 47. §. 72. Az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezetek részére az 1898. évi XXIII. t. c. 47. §-ában biztosítási okiratokra is kiterjedő illetékmentességet az 5100/ 1931. M. E. sz. rendelet nem szüntette meg. (5281/1933. P.) 279 1924 .XVIII. t. c. 2. §. 13. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete részére adott személyes illetékmentesség a telekkönyvi bejegyzési illetékre is kiterjed. (1733/1931. P.) — 96 1927 :XXI. t. c. 204. §. 41. Bányatárspénztárak szerződései orvosokkal, a biztosítottak orvosi ellátása iránt az 1927. évi XXI. t. c. 204. §-a alapján illetékmentesek. (197. sz. jogegységi megállapodás.) 181