Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3. szám - Az 1932. évi jövedelem- és vagyonadó kivetése

64 A jövedelem- és vagyonadó kivetése az 1932. évre. (4) Az alacsonyabb szorzószám alkalmazásával megállapítandó ingatlanérték azonban soha sem lehet kisebb a közvetlenül megelőző fokozat alá eső ingatlannak a magasabb szorzószámmal megállapított nagyobb értékénél. Például, ha valamely ház bérjövedelme 14.900 P, úgy a 10-szeres szorzószám alkalmazásával az ingatlan értéke 149.000 P. A következő fokozatban lévő 15.100 P összegű bérjövedelemnél alkalmazandó 9-szeres szorzószámmal az ingatlan érték 135.900 P lenne. Minthogy azonban a 9-szeres szorzószámmal alkalmazandó ingatlanérték soha sem lehet kisebb a közvetlenül megelőző fokozatok alá eső ingatlanoknak a nagyobb szorzószám alkalmazásával megállapítandó értékénél, a kérdéses ingatlan értékéül nem 135.900, hanem 150.000 pengőt kell felvenni. 7. §. Az ipari és kereskedelmi üzletek üzemi tökéjének értékelése. A hivatkozott H. ö. 38. §. (2) bekezdéséhez fűzött utasítás (4) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében elrendelem, hogy az ipari és kereskedelmi üzletekben fekvő üzemi tőkének az értékét az illető ipari, vagy kereskedelmi üzem természetének megfelelően: 1. Az ipari üzleteknél általában az üzleti jövedelemnek 20 % -ától annak 5-szöröséig. 2. a kereskedelmi üzleteknél általában az üzleti jövedelemnek 1—5-szöröséig terjedő összegekben kell felvenni. 8. §. Az értékpapírok és idegen pénznemek értékelése. (1) A hivatkozott H. ö. 39. §. (2) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében az értékpapíroknak adóalapjául veendő forgalmi értékét és az adókivető hatóságok helyzetének a megkönnyítése céljából az idegen pénznemek és fizetési eszközök (devisák) 1931. december hó 31-i árfolyamát, továbbá az 1931. évben 1930. évi osztalékképen kifizetett összegket pengőértékben az alábbiakban állapítom meg: A) ÁLLAMADÓSSÁGOK. 1. Az 1924:VI. t.-c. alapján kibocsátott 5%-os állami járadék (kényszerkölcsön) kötvények: a névérték 40%-ával; 2. az 1923. XXVIII. t.-c. 12. §-a alapján kibocsátott angol fontra szóló, a francia frankra és az olasz lírára szóló 3%%-os állami kötelezvények: a névérték 60%-ával; 3. a 7^%-os népszövetségi kölcsönkötvények; a névérték 90%-ával; 4. egyéb a magyar nemzeti tömegbe tartozó (lebélyegzett, nosztrifikált) állami járadék kölcsönök: névértékben;