Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3. szám - Mit értünk jogerős köztartozások alatt?

54 Dr. Sztojka M.: Mit értünk jogerős köztartozások alatt. mint nem jogerősek tartassanak nyilván csak azért, mert vagy a fél, vagy a kincstár van kötve ezen idő alatt a megítélt dolog1 parancsához? Ekként nem lehetne levonni^ a 6 hónapnál régibb, meg nem felebbezett, köztartozásokat az exportőrtől 2, illetve 5 évig. Megemlítem még, hogy jogerős az 1920:XXXIV. törvény 33. §-ával kapcsolatban kiszabott illeték is, ha a jogorvoslati eljárás kimeríttetett, tehát ezen illeték is megtámadhatatlan a felek részéről a jogorvoslati eljárás kimentése után, mert csak a szolgáltatás élvezetére jogosult személyek jogutódai kérhetik a helyesbítést és pedig 1 éven belül az elhalálozástól, s itt tulajdonképen nincs «eadem res», eadem persona», «eadem causa». Ezen kérelem alapján természetesen kiigazíttatik nemcsak a szolgáltatás után kiszabott illeték (és pedig csökkentetik), de amenynyiben a kiszabott illeték megállapításánál az értékalapból a szolgáltatás értékét le kellett vonni a kiszabáskor, most ezt az illetéket is helyesbíteni kell (és pedig a szolgáltatás értékének csökkentése folvtán felemelni.) Ugyanezen elveket kell alkalmaznunk, amikor nem tényleges adókivetésről, vagy illetékkiszabásról van szó, hanem ennek megfordítottjáról: adómentességek engedélyezése, elismerése iránti határozatokról. Jelen értekezésben az adókivetések és illetékkiszabások mint u. n. kontenciozus ügyek eseteiben hozott határozatok jogerejének kérdésével foglalkoztam; természetes, hogy a discrecionális hatáskörbe («libera administratio») tartozó ügyekben a jogerő kérdése egyáltalán nem probléma, elfogadhatjuk az általános közigazgatási eljárásban is vallott azon tételt, hogy az ily határozatok nem is emelkednek jogerőre. Hiszen pl. egy adóbehajtási ügyben miért ne adhatna be a hátralékos több időközben halasztás iránti kérelmet, különösen ma, amikor vagyoni viszonyai folyton változnak, itt a jogerő kérdése nem jön tekintetbe. A jogerősség kérdésével kapcsolatban a következő érdekesebb közigazgatási bírósági ítéleteket sorolom fel az újabb joggyakorlatból. Adózó kérte a terhére kivetett ált. ker. adó törlését azon a címen, hogy lakásaibérbeadást üzletszerűen sohasem folytatta. Az adófelszólamlási bizottság elkésés okából visszautasította a felebbezést. Panaszának a közigazgatási bíróság 14467/926. sz. ítéletével helyt adott, kimondva, hogy itt nem az adó mértéke kifogásoltatott lés így nem az adó mérve ellen felebbezett, hanem a tényállásban való tévedésre .(adótárgy hiányára) alapított törJési kérelem, mely a K. K. H.Ö. 19. §-a értelmében az 5 évi elévülési (időn. belül a kir. adóhivatal által bírálandó el. Ez világos is <az idézett törvényhelynél fogva. A tévesen befizetett adó a befizetéstől számított elévülési időn túl akkor sem követelhető! vissza, ha a befizetést arra nem kötelezett fél teljesítette is. 4681/1911. P.