Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - NÉHÁNY BÜNTETŐ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN LEROVANDÓ TÖRVÉNYKEZÉSI ILLETÉKEK

30 Rendeletek vénkezési illetéklerovás elmulasztásáért való felelősségét az egész vonalon másodsorba helyezte, de viszont ezt a felelősséget az egész, vonalojti kiterjesztette az egyszeres illetéken felül a felemelt illetéknek mulhatat­tatlanul legalábbis az egyszeres illeték felével egyenlő részére, ami a Pp-vel nem szabályozott eljárásokban az ügyvédek korábbi helyzetévei szemben súlyosbítás volt. Ezen a 163.329/1931. p. ü. m. számú rendelet változtatott olyként, hogy ha az ügyvéd a fizetési meghagyás kézbesítés sétől számított 15 nap alatt az egyszeres illetéket befizeti, akkor semminő felemelt illetéket nem kell viselnie. A rendeletszövegne'k erre vonatkozó . részét s zószerint idézzük. «Ezzel kapcsolatban az idézett 1931. évi 5.800 M. E. számú minisz­tériumi rendelet 2. §. (3) és (4) bekezdésének alkalmazására vonatkozóan meghagyom a pénzügyi hatóságoknak, hogy a m. kir. minisztériumnak e tárgyban keletkező ujabb elhatározásáig, az esetben ha a bélyeggé! vagy közvetlen fizetéssel lerovandó törvénykezési illetéket az ügyfélen behajtani nem lehet, ugy hogy az ügyvéd másodsorban való felelőssé­gének érvényesítésére kerül a sor, amennyiben az ügyv/éd a vonatkozó fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 nap alatt az egyszjeres illetéket befizeti, akkor a felemelt illeték teljes összegét hivatalból tö­röljék. Ha ellenben az egyszeres illetéknek befizfetése 15 nap talárt meg nem történik, akkor a teljes felemelt illeték követelendő, amelyet ilyenkor sem elengedni, sem mérsékelni nem lehet.» (163.329/1931. p. ü. m. számú rendelet utolsó bekezdése.) Az 1 Ql4:XLÍII. t.-c. 54. §. (1) bekezdésének alkalmazása tehát ezidőszerint az 1932. január végéig van függőben, s he­lyette addig az 5.800 1931. M. E. számú rendelet 2. §. (2)—(4) bekezdése, illetőleg a 163.329/1931. p. ü. m. számú rendelet utolsó bekezdése az irányadók. Minthogy a miniszter eddig nem nyújtotta be azt a törvény­javaslatot,a mely a Pp-t az illetéklerovás érdekében módositani lenne hivatott, nyilvánvaló, hogy ilyen törvény január végéig már ;nem keletkezhet. Ennélfogva most az a valószínű, hogy a jelenlegi játmeneti állapotot ujabb kormányrendelet egyidore még meg fogja hosszabbítani. A NYILVÁNOS SZÁMADÁSRA KÖTELEZETT VÁLLA­LATOK ALKALMAZOTTAINAK 1931. ÉVI ILLETMÉNYEI UTÁN JÁRÓ NYUOTAILLETÉKEKRŐL. A pénzügyminiszter erre vonatkozó szokásos évvégi rendeletét 1931. december 10-én 7.160 szám alatt adta ki. A rendelet a vonatkozó törvényszakasz idézését bocsátja előre. «1. Az 1920:XXIV. t. c. 17. §-a a következő rendelkezéseket tar­talmazza: (2) «2. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, társaságok és intézetek tartoznak a szolgálatukban álló hivatalnokoknak, altiszteknél^ szolgáknak, .továbbá az igazgatóság, felügyelőbizottság, választmány és hasonló társasági szervezet tagjainak (napibiztosok) bármely elnevezés

Next

/
Thumbnails
Contents