Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)
1932 / 1-2. szám - Egyetemlegesség és kezesség a vagyonátruházást illetékeknél
Dr. Nagy: Egyetemlcg. és kezes, a vagy.-átruh. ill. 13 feljegyeztetett, az ingatlan jövedelmeire zárlatot vezet, majd az árverést kitüzeti. A kincstárnak pert nem kell indítania, mert hiszen a fizetési meghagyás, illetve a hátraléki kimutatás végrehajtható közokirat, ellenben a V. U. 13. §-a szerint csupán ha az ingó végrehajtás ingók hiányában eredményre nem vezetett vagy a hátralékra nincs elegendő fedezet (az ingó és ingatlan végrehajtás tehát vezethető egyszerre) intézkedhetik az ingatlanra már bekebelezett jelzálogjogra a végrehajtási jog feljegyzése, a zárlat foganatosítása, majd az árverés kitűzése iránt. Mindez abban az esetben, ha az ingatlan még az illetékköteles birtokában van. Ha azonban a jelzálogilag megterhelt ingatlan időközben tulajdonost cserélt s így a hitelezők most már a birtokadóssal (a dologi kezessel) állanak szemben, a párhuzam a következő lesz: A magánjogi hitelező — esteleg az eredeti adós teljes figyelmen kivül hagyásával — a birtokadós ellen az ingatlanból való kielégítés tűrése iránt keresetet indit, a nyert Ítélet alapján a még az előbbi tulajdonos (az eredeti hitelező) ellen nyert jelzálogjogra a végrehajtási jogot feljegyezteti stb. — A kincstárnak ebben az esetben sem kell pert indítani, hanem azt pótolja a V. U. 11. §-a szerinti, az ingatlan új tulajdonosához címzett, értesítést és fizetési felszólítást tartalmazó végzés. Ennek jogerőre melkedése után, ha a fizetés meg nem történt, következik a végrehajtás az ingatlanra, tehát a végrehajtási jog feljegyzése stb. Ez a § ugyan nem mondja ki, hogy a végzés csupán az elsősorban kötelezetteknél és a kezeseknél való behajthatatlanság beigazolta után bocsátható ki, ámde abból, hogy a végzésnek quasi indokolásául ezt a behajthatatlanságot irja elő, következtethető — legalább is úgy magyarázzák a pénzügyi hatóságok — hogy a dologi kezesség, helyesebben szavatosság érvényesítésére csupán a behajthatatlanság esetén kerülhet a sor. Holott — mint fentebb kimutattam — ez ellenkezik a dologi szavatosság jogi konstrukciójával. De rámutattam arra is, hogy a törvényben erről a sortartásról inincsen szó s így világos, hogy a törvény és végrehajtási utasítás között itt is ellentétek mutatkoznak. Ez utóbbi ugyanis a birtokadós tűrési kötelezettségére is ráhúzza a közönséges kezesség szabályait, amivel egyszerűen illuzóriussá is tehető a törvénynek az elsőséget biztosító rendelkezése, ha a végrehajtási utasítás előbb ismertetett szabályát szigorúan akarjuk alkalmazni. Szigorúan véve ugyanis a behajthatatlanság csupán a sikertelen, vagy a követelés összegénél kisebb eredményt produkáló árverés esetén állapítható meg s lehetséges, hogy ezt az árverést az ötödik év lejárta után tartják meg, vagy pl. fizetés jellegével bíró járandóság lefoglalása esetén az elsőséget biztosító öt éven keresztül nem állapítható meg a behajthatatlanság, ha a letiltható részletek pontosan befolynak. Ámde az ötödik év után a
