Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Egyetemlegesség és kezesség a vagyonátruházást illetékeknél

Dr. Nagy: Egyetemleg. és kezes, a vagy .-átrak. ill. 11 csekély havi részletekben letiltható fizetés. Nem behajthatatlan az a követelés sem, melynek egyedüli fedezete egy túlterhelt ingatlan mindaddig, míg ki nem tűnik, hogy az ingatlan árverési vételárából a hitelezőnek semmi sem jut. A magánjog szerint ilyenkor már beáll a közönséges kezesség érvényesíthetősége is. Csak éppen érintem itt azt, hogy az ill. dij.-nek a kezeseket felsoroló 94. és 97. §§-ai a kezesség fajáról nem tesznek említést. Meg kell azonban említeni a Közigazgatási Bíróság 3021/1927. P. sz. határozatát, mely szerint «kétoldalű jogügyleteknél az illetékfizetési kötelezettség a kincstárral szemben sorrend nélkül egyetemleges.)) A 23. §. a törvény sajátos nomenklatúrája szerint a ^dologi kezessé g»-rö\ szól. Jelenti ez azt, hogy az átruházott ingatlan az illetékért felel a tulajdonos személyére tekintet nélkül. A magánjog tanításai szerint tehát birtokadósságról, dologi adósságról vagy dologi szavatosságról van szó, kezességről azonban — mint látni fogjuk — egyáltalán nem lehet beszélni. A Jj szerkezete kissé nehézkes. Elsősorban törvényes — vagyis bekebelezés nélkül is fennálló — zálogjogot statuál a vagyonátruházási illeték erejéig a kincstár javára, de időbeli korlátozással. Ennek lényege az, hogy a jelzálogjog bekebelezése nélkül is az átruházott ingatlan a hagyaték vagy jogügylet illetékkiszabás végett való bejelentésétől számítva két évig zálogtárgyként van a kincstár javára lekötve. Gyakorlatilag ez abban nyilvánul, hogy ha az ingatlant e két éven belül bármi okból elárverezik, az árverési vételár felosztásánál az illetékkövetelést zálogjogi bekebelezés nélkül is sorozzák. De nemcsak törvényes zálogjogot statuál a törvény, hanem elsőséget is biztosít az illetékkövetelés részére, ami azt jelenti, hogy az árverési vételárból az illeték a magánjog címből eredő követelések előtt nyer kielégítést. Ha a zálogjog telekkönyvi bekebelezése e két éven belül megtörténik, az elsőség további három évig, összesen tehát öt évig marad fenn. Elvész azonban elsőség, ha a telekkönyvi bekebelezést csupán a két év lejárta után foganaxo:íttaiji a l incstár. Ha a zálogjog már bekebelezést nyert, a magánjog, illetve közelebbről a jelzálogjog szabályaiból is következik, hogy az a körülmény, hogy az ingatlan időközben gazdát cserélt, a helyzeten nem változtat: az ingatlan zálogtárgy mivolta megmarad s az új tulajdonos, mint birtokadós*) (de nem mint kezes) annak tűrésére köteles, hogy a záloghitelező, a jelen esetben tehát a kincstár az ingatlanból éspedig a már ismertetett határidőben a többi bekebelezett követelés előtti elsőséggel magát kielégíthesse. Ami plust a 23. §. ezen tulmenőleg létesít, az az, hogy a 'birtokadós erre a tűrésre az említett két éven belül a törvényes *) Rpffay: A magyar magánjog kézikönyve 1904. 416. old.