Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 4-5. szám - A házingatlan túladóztatása

Dr. Zerkovitz Zsigmond: A házingatlan túladóztatása. 89 A házingatlan túladóztatása* Irta: Dr. Zerkowitz Zsigmond. A háború és az összeomlás óta az ország gazdasága nem volt oly megpróbáltatásoknak kitéve, mint napjainkban. Csak ez késztethette a kormányt és csak ez magyarázhatja meg, hogy oly terheket ró a polgárokra, mint aminőket a legutóbbi idők adórendelkezései magukban foglalnak. Ennek megfontolása az, amit szem előtt tévesztenünk nem szabad, akkor, amikor a legújabban a 2030/1932. M. E. számú rendeletben (alábbiakban: a rendelet) foglalt adóemeléseket közelebbről vizsgáljuk. A 2030/1932. számú rendelet célja — parlamenti előzetes megvitatás nélkül — csak az lehetett, hogy az államháztartás egyensúlyba hozása végett elkerülhetetlenül szükséges és a legközelebbi költségvetési évet érdeklő intézkedéseket foglalja magában. Ámde találunk emellett olyanokat, amelyeket a rendeletalkotó állandó érvényű intézkedéseknek szánt. Kivánatos, hogy ezek utólagos bírálatai necsak pusztában elhangzó szavak maradjanak. A rendelet többek között a házak megadózásával foglalkozik. Ez alkalmat ad arra, hogy a házadó kérdéseit közelebbről megvizsgáljuk. Különösen szükségessé válik ez azért, mert a rendelet nem ment olyan túlzásoktól, amelyek mellett szótlanul elhaladnunk nem lehet. így az 1932. évi házadó alapok után 2.5%-os pótlékot állapítván meg, kimondja, hogy a háztulajdonos a pótlékot semmiféle formában, még béremelés formájában sem háríthatja át, ha pedig ennek ellenére a házbért mégis emelné, ez esetben a jövedelemadó kivetése során az 1933 és 1934. évben a megállapított házadó alapot teljes összegében kell adó alapjául venni és abból a házat terhelő adókat és adóssági kamatokat sem szabad levonni. Miután minden házbérjövedelem után jár a „rendkívüli pótlék", mi egyéb ez, mint a házbérek emelésének általános tilalma, amelyet a rendelet a háztulajdonos szigorú büntetése árán kíván elérni. Hogy pedig ez a bérkorlátozás meddig tart, a rendeletből megállapítani nem is igen lehet, mert hisz a háztulajdonos akkor is vét a rendelet ellen, ha a pótlékot a kellő időben befizeti s utána emeli a házbéreket. Bár a mai viszonyok mellett kilátásba helyezett tilalom nélkül sem igen sikerülne a háztulajdonosnak a felemelt adó súlyát a bérlőkre áthárítani s ha talán általánosságban a béremelés ma nem kivánatos, mégis a szabad forgalom általános megkötését jelenti ez az intézkedés, amely ma, amikor alig gyakorlat a béremelés, nem okoz nagy bajt, de elképzelhető, hogy a közeljövőben a bérek oly alacsonyakká válnak, hogy azok nivellálása kormányérdekké válhatik.