Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3. szám - NAGY FIZETÉSI KEDVEZMÉNYEK AZ ILLETÉKHÁTRALÉKOK KIEGYENLÍTÉSÉNÉL

Joggyakorlat. 85 róságnál kellett megindítani, a melyik az alappert tárgyalta és elintézte a Pp. 566. §-a szerint a perujítási keresetet annál a bíróságnál kell megindítani, amelyiknek ítélete ellen a kereset irányul, tehát az újított perben a felső bíróság is hozhat első fokon ítéletet. Annak, hogy a perújítás folytán keletkező eljárás teljesen új eljárásnak tekintendő, s a perújítás a jogorvoslatok közé nem tartozik, — amint azt az 1914:43. t. c. 80. §-ához fűzött miniszteri indokolás is kiemeli, — folyománya azután az e törvényszakasznak az a rendelkezése, hogy a „perujítási keresettel folyamatba tett eljárásban az e törvényben meghatározott illetéket, tekintet nélkül az alapperben teljesített illeték lerovásra, teljes mértékben le kell róni." Nyilvánvaló mindezekből, hogy abban az esetben, ha a Pp. rendelkezése folytán a perujítási keresetet a kir. Ítélőtáblánál kell megindítani, a kir. ítélőtábla a kereset mint önálló új kereset tárgyában nem mint fellebbezési bíróság, hanem mint elsőfokon eljáró bíróság folytatja a tárgyalást és hoz ítéletet. Ebből pedig következik, hogy ily esetben az 1914:43. t. c. 2. §. 4. pontja 2.-ik bekezdésében foglalt rendelkezés nem nyerhet alkalmazást, mert ennek a szakasznak rendelkezése csak a fellebbviteli eljárásban benyújtott beadványokra alkalmazható. (M. kir. közigazgatási bíróság 2609/1929. P.) Törvénykezési illeték. 1914 évi XLIII. t. c. 77. §. 25. A szegénységi jogon illetékmentességben részesült fél ellenfelétől nem lehet a szegényjogos fél terhére felmerült illetékeket követelni, ha a bírói egyesség szerint a peres felek a perköltségeket kölcsönösen megszüntették. Indokok: Az 1914: XLIII. t. c. 20. § első bekezdésében foglalt rendelkezés szerint, a bírói egyességtől fele jár annak az illetéknek, amely a per tárgyának megfelelő ítélettől járna. Tehát panaszosnak az az érvelése, hogy a bírói egyesség utáni illeték nem a per tárgya, hanem az egyesség szerint fizetendő összeg szerint állapítandó meg — minden alapot nélkülöz. Ezért a kir. pénzügyigazgatóság által kiszámított egyességi illetéknek panaszost terhelő fele része ellen irányuló panaszbeli kérelmet teljesíteni nem lehet. Azonban az 1914:XLIII. t. c. 77. §. utolsó bekezdése és a 79. §. negyedik bekezdése értelmében a szegénységi jogon illetékmentességben részesült fél ellenfele a bélyegjegyzékbe foglalt illetéket csak akkor köteles megfizetni, ha őt a költségben vagy a költség egy részében elmarasztalják. Minthogy pedig a bírói egyesség szerint a felek a perköltséget egymás közt kölcsönösen megszüntették, s így panaszos a költség megfizetésére nem kötelezett fél: a bélyegjegyzék szerinti illeték fizetése őt nem terheli. (M. kir. közigazgatási bíróság 1002/1930 P.) Törvénykezési illeték. 1914 évi XLIII. t. c. 77. §. 26. Bár a szegénységi jogon illetékmentességben részesült fél ellenfelét a bíróság csak az elsőfokú bíróság előtt felmerült költségben marasztalta, a szegényjogos fél ellenfele mégis köteles megfizetni azokat az illetékeket, melyek a fellebbviteli el-