Az adó, 1931 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / Tartalommutató

V. Oldal III. dijj. 84. tétel. 1920:XX1V. Uc.lO.§. i. A levente-egyesület pénztára nem tekinthető közpénztárnak és így az oda benyújtott számla nem esik nyugtatványi illeték alá. (4723/1930. P.) 75 III. dijj. 85. tétel. A község (város) tulajdonát ké­pező villamos üzemmel szemben felmerült követelésről szóló s a községi (városi) pénztárnál be­nyújtott számla után nem lehet követelni az 1920. évi XXIV. t.-c. 10. §. 4. pontjában meg­szabott nyugtatványi illetéket azért, mert a villamos üzemnek külön pénztára nincsen és a számlakövetelést a községi (városi) pénztár fizeti ki. (153. sz. jogegys.) 72 III. dijj. 87. tétel. Az olyan szerződés, melyben va­laki meghatározott összegért bizonyos munkára nézve vállal kötelezettséget, vonatkozzék az bár meghatározott értékben át­adott tárgyak eladása iránt bi­zonyos százalékban kikötött munkadíj melletti eladására, mint munkavállalási szerződés esik illeték alá. (12986/1928 P.) 74 Hl. dijj. 89. tétel :VIII. 1920—XXIV. t.-c. 16. §. A nyilvános számadásra kötele­zett vállalat gépészének illet­ményei után a nyugta illeték az szerint rovandó le. (6067/1928 P.) 74 III. dijj. 89. XII a pont. A Magyar Tudományos Akadé­miát az örökösödési eljárásban is megilleti a személyes illeték­mentesség. (17.719/1930. P.) 199 2., Törvénykezési illetékekhez. 19U:XLIII. tc. 20. §. Ha a pertárgy értéke 2000 pengőt meghalad az egyességi illetéket mindig kiszabás utján kell megfizetni. (13.188/1930. P.) 113 19U:XLIII. tc. 32. §. A zálogjog kitörlésére alkalmas ' okirat kiállítására irányuló Oldal perben — illetékezés szem­pontjából is — a per tárgyá­nak az értéke a követelés ösz­szege, ha pedig a zálog értéke kisebb, akkor ez az érték. (151. sz. jogegységi) 71 19U:XLIII. tc. 55. §. A 4070/1915. M. E. rendelet ha- , tálya alá tartozó csődönkívüli kényszeregyességi eljárásban a hitelező az egyességi illetékért másodsorbani felelősséggel tar­tozik. (18.718/1930. P.) 201 19H.-XLIII. tc. 75. §. I. A szegénységi jog megvonása esetén az illetéklerovási kötele­zettség a vonatkozó határozat jogerőre emelkedésével veszi kezdetét. II. A hivatalból kirendelt pártfogó ügyvédet az illetékfeljegyzés kedvezménye mindaddig meg­illeti, míg ezen hivatalos tiszte alóli felmentése iránt a bíróság részéről rendelkezés nem tör­ténik, vagy míg a kirendelt pártfogó ügyvéd ezt a tisztét le nem teszi. (13.822/1929. P.) 112 A Pp. 112. §. első bekezdése alap­ján megadott szegényjogos ille­tékmentesség kiterjed a végre­hajtási zálogjog bekebelezése utáni akár készpénzben, akár bélyegj egyekben lerovandó be­jegyzési illetékre is. (6269/ 1930. P.) 202 A szegényjogon alapuló szemé­lyes illetékmentesség a végre­hajtási alzálogjognak a be­jegyzésére is kiterjed. (17.130/ 1930. P.) 203 191U:XLUI. tc. 81. §. Az alperesként perbe vont csőd­tömegondnokot megilleti az ille­tékmentesség. (4209/1930. P.) 204 3., Vagyonátruházási illetékekhez. 1920.-XXXIV. tc. 8. §. 2. pont. A magyar kir. Államvasutakat a vagyonátruházási illeték alól illetékmentesség nem illeti meg. (4073/1930. P.) 76 1920.-XXXIV- tc. in. §. Azokban az esetekben, amikor az örökös harmadik személynek

Next

/
Thumbnails
Contents