Az adó, 1931 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1-2. szám - Az 1931. évi jövedelem- és vagyonadó kivetése

58 Vegyes. A LISZTFORGALMI ADÓ HELYES LEROVÁSA. A vámőrlő malmok forgalmi adójának átalány összegben való megállapításáról szóló 1930 évi 109.975 számú rendelet 36. $-a alapján átalányozott azok a vámőrlő malmok, melyek a vámőrlés őrlési dija fejében kapott búzát, rozsot és kétszerest felőrölve, liszt alakjában értékesitik, az átalány összegen felül fizetendő lisztforgalmi adót a forgalmi adókönyvben naponkint bélyegjegyekkel kötelesek leróni. / E rendelkezés ellenére egyes vámőrlő malomtulajdonosok a lisztforgalmi adót pénzben rótták le és közvetlenül fizették be a gabona értékesítésének előmozditására szolgáló alap számlájára. Ennek a szabálytalan eljárásnak megszüntetése céljából a pénzügyminiszter utasította a péuzügyígazgatóságokat, hogy a forgalmi adóhivatalok utján a vámőrlő malomtulajdonosokat a lisztforgalmi adó szabályszerű lerovására egyénenként hívják fel. (155.601/1930. püm. rend.) SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉSI ILLETÉK ÉS FORGALMI ADÓ. A pénzügyminiszter elé került tényállás szerint a cégnek a malmon kivül kenyérgyára is van. A malom a kenyérgyár részére átadott őrlemények után, mint saját kereskedelmi őrlés után a forgalmi adót lerótta. Ezenkívül viselte az alapítványi közkórház részére szállított kenyér után a nyugta és szállítási szerződési illetéket. A cég a saját kereskedelmi őrlés után lerótt forgalmi adónak a visszatérítését kettős adózás cimén kérte. A kérelmet nem lehetett teljesíteni. Az illetéket ugyanis csakt abba a forgalmi adóba lehet beszámítani, amelyet az illetékköteles ügylet után rónak le. Ebben az esetben azonban két különböző ügyletről van sz:ó7 tehát kettős adózás cimén, adóvisszatéritést engedélyezni nem lehet. A kenyér forgalma ugyanis mentes az általános forgalmi adó alól, s ezért nincs olyan adóösszeg, amelybe a kenyérszállitás után esedékes illetéket be lehetne számítani. Arra pedig nincsen jogszabály, hogy illeték lerovás cimén más üzlet után, más jogcímen esedékes forgalmi adót el lehetne engedni vagy vissza lehetne téríteni. (146.600/1930. püm. rendelet.). A LISZTFAJTÁK SZABÁLYSZERŰ MEGJELÖLÉSE. Egyes malmok a megállapított tőzsdei szokástól eltérő módon jelölik meg az eladásra kerülő lisztkészleteiket, s igy a lisztforgalmi adó tekintetében az államkincstárt megkárosítják, amennyiben olyan lisztminőségeket, amelyek az 1930. évi 3.300 M. E. számú rendelet 32. §-ának (3.) bekezdése alapján 10°/o-os lisztforgalmi adó alá esnek, 3.o/o-os lisztforgalmi adó alá eső minőségüeknek, olyan lisztfajtákat pedig, amelyek 3°o-os lisztforgalmi adó alá esnek, a lisztforgalmi adó alól mentes minőségüeknek tüntetik fel. A malmoknak ez az eljárása még abban az esetben is «lkalmas az államkincstár megkárosítására, ha a malom például a budapesti tőzsdei szabályok szerint 3-as minőségű lisztet 4-es számú lisztnek minősítve, a 4-es liszt árán ad el. A lisztforgalmi adó kulcsának megállapítására ugyanis a 3.300/1930. M. E. számú rendelet 32. §-ának (3—6.) bekezdése szerint kizárólag a liszt minősége, nem pedig annak eladási ára az irányadó.