Az adó, 1931 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1-2. szám - Az 1931. évi jövedelem- és vagyonadó kivetése

Rendeletek. 39 (2) Elrendelem, hogy adókivető hatóságok mindazokat az eseteket, amidőn valamely adózó — habár adóalapjának újbóli megállapítását bármely okból nem kérte —* ,az évfolyama alatt az adók súlyos volta ellen felszólal és ezt valószínűsíti, avagy akinek jövedelmi, illetőleg kereseti viszonyai tartósan leromlottak és erről a m .kir. adóhivatal bármily uton tudomást szerez, tartsák nyilván és a következő évben, január hó első napjaiban Írásbeli uton az előző bekezdésben szabályozott módon figyelmeztessék arra, hogy szabályszerű adóbevallás csatolása mellett adóalapjának ujabbi megállapítását kérheti. (3) Amennyiben bármely adózó a különben változatlanul fenntartandó adóalapjának ujabbi megállapítását a jelenlegi nyomasztó gazdasági viszonyok, alacsony terményárak, vagy egyéb nem tartós, hanem csak átmeneti indokok alapján kéri, az ezen átmeneti körülmények alapján megállapítandó uj adóalapok a következő évekre változatlanul nem tarthatók fenn, hanem az ily^n adózó a következő években is január hó végéig jelen rendelkezésre való hivatkozással szabályszerű adóbevallás beadására mindaddig felszólítandó, míg az illető jövedelmi, illetve kereseti viszonyai nem állandósulnak. RENDELETEK RENDELETEK 4 RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOK ÉS SZÖVETKEZETEK EGYESÜLÉSÉNEK ILLETÉKMENTESSÉGET BIZTOSÍTÓ SZABÁLYOK IDŐBELI HATÁLYÁNAK MEGHOSSZABBÍTÁSA — AZ 1931. ÉV VÉGÉIG. A részvénytársaságok és szövetkezetekegyesülésének illetékmentességére vonatkozó szabályok időbeli hatályát, amely az eddigi rendelkezések szerint az 1930. év végével lejárt volna, az 1930. évi 7.500. P. M. számú rendelet az 1931. év végéig meghosszabbította. Ismeretes, hogy a törvényhozás az 1925. évben felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a kereskedelmi társaságok egyesülése alkalmából lerovandó illetékeket szükség esetén rendelettel mérsékelhesse, esetleg ezek alól az illetékek alól rendelettel meghatározandó feltételek mellett mentességet is biztosíthasson. A felhatalmazásnak az volt a célja, hogy az ipari és kereskedelmi vállalati életben akkoriban megindult üzemösszevonási folyamat lebonyolódását az illetékteher mérséklésével, esetleg teljes kiküszöbölésével elősegíteni lehessen. Ezen az alapon keletkezett az 1925. évi 903. P. M. számú rendelet, amely a részvénytársaságok és szövetkezetek egyesülésének — a meghatározott feltételek fenforgása esetére — majdnem teljes illetékmentességet biztosított. » A feltételek között volt az is, hogy az egyesülést az abban résztvevő mindegyik társaság közgyűlése az 1926. évi július 1. előtt határozza el.