Az adó, 1931 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1-2. szám - Mérleg elemzés és adóztatás

Lengyel Béla: Mérleg elemzés és adóztatás. 23 hasonló szakmáju és terjedelmű üzlet ugyanakkor 3o'0-os nettó haszonkulcs alapján adózik. Műszaki nagykereskedő. Leltár nincs, adóiv kitöltve oly módon azonban, hogy a tényleg elért 3.000.000 P. nyers bevétel helyett a bruttó áru nyereség 235.000 P. szerepel. A vizsgálat megállapítja, hogy a mérleget rejtve terheli kétes követelés cimeu 18.240 P, átmeneti tétel cimen 73.158 P. Mérlegnyereség 9.800 P, mely a háztartási számla hozzáadásával adóalapul elfogadtatott. Az adóalap 1.2 o/0 nettó haszonkulcsnak felel meg. Posztónagykereskedő. Adóvallomási iv nincs kitöltve. Leltár nincs csatolva. Helyszíni megállapítás: évi árubevétel 600.000 P, könyvszerinti bruttó árunyereség 187.000 P, (mérlegszerinti tiszta nyereség 2.121 P. Mérlegből és eredményszámlából kidolgozott adóalap 20.000 P. Áruszámlán azonban, amit az adókivető a leggondosabbb vizsgálat mellett sem állapithatott meg, kiegyezési leirás cimén 24.000 P. és egyáltalában nem igazolt behajthatatlan követelés cimén 16.000 P. is szerepel. Üvegnagykereskedő. Leltár nincs. Adóiv nincs kitöltve. 1928. évi bruttó áru bevétel 2.500.000 P, 1929. évi bruttó áru bevétel 2.000.000 P. 1929-ben tehát 20o/0-os forgalomcsökkenés. Az eredményszámla mindkét évben pontosan 360.000 P. bruttó árunyereséget mutat. Ennek dacára — helytelen indokolással — az 1929. évi adóalap is a tavalyihoz képest 20 százalékkal csökkentetett, holott a nyereségben az áruforgalom csökkenése dacára, a cég saját vallomása szerint, nem állott elő csökkenés. Milyen ismeretek szükségesek a helyszíni mérlegbirálathoz? Mindenesetre feltétlenül szükséges a könyvviteli alapelemek ismerete. Szükséges áttekintő közgazdasági ismeret, főként ismernie kell az adókivetőnek a lefolyt gazdasági év azon általános közgazdasági eseményeit, amelyek egy-egy szakma menetét s jövedelmezőségét befolyásolják avagy irányítják. Ily közgazdasági esemény volt az elmúlt évben — amely az egész közgazdaságon vörös fonálként húzódott végig — s amely a gyári és ipari üzemek ezidei jövedelmezőségét kellett, hogy előnyösen befolyásolja, a nyersanyag igen jelentős áresése. Az új adóévi kivetésnél ezt nem szabad szem elől téveszteni és le kell vonni annak a következményeit, hogy a megelőző évi árakhoz képest a pamut ára 4Qo/o-kal, a gyapjú 30"/o-kal, a réz ára 42o/0-kal, a kaucsuk ára 55o/o-kal, a selyem nyersanyag ára 50o/o-kal, a vasnyersanyag ára 30o/o-kal, ón, ólom 50o/0-kal, gummi 35oo-kal csökkent. A kereskedelem ezt a magas százalékos csökkenést — főleg a kartellszerződésekkel védett áruknál — teljes egészében nem élvezhette az előnyösebb árubeszerzésekben s az iparcikkeknél a nagy nyersanyagáresés dacára csak átlagban mindössze 10 °/o-os árcsökkenés mutatkozik. Az adókivető hatósági közegnek azután piacismerettel kell bírnia, hogy ne történhessék meg az, hogy egy-egy, a szakmában évek" óta tekintélyes helyet elfoglaló cég mérlegmachináció révén éveken keresztül